DR.MORVAI KRISZTINA TISZTELŐI. ISTEN ÁLDJA

Irjon hozzászólást

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 31, 2009-on 5:34pm-kor

Morvai Krisztina felhívása a gazdákhoz
2009-10-31 16:29 barikád.hu

Kedves Magyar Gazdák!

November 10-én Brüsszelben az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában megkezdjük az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló vitát. Mint a magyar emberek, a magyar gazdák által választott képviselő és bizottsági tag szeretném, ha felszólalásaimban ezúttal is az Önök álláspontját, véleményét, elképzeléseit képviselhetném. Kérem, hogy - párthovatartozásra, politikai nézetre való tekintet nélkül - osszák meg velem mindazt, amiről szeretnék, ha a vitában elhangozna. Előre is köszönöm, ha megtisztelnek ezzel kapcsolatos gondolataikkal a következő email címen: kmorvai@t-online.hu

Megragadom az alkalmat, hogy tájékoztassam Önöket: a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel és minden egyéb kérdéssel kapcsolatos európai parlamenti felszólalásaim szinte kivétel nélkül megtalálhatók, megnézhetők és magyar nyelven elérhetők honlapomon: www.morvaikrisztina.hu. Ugyanitt olvasható az a levélváltás is, amely Gráf József miniszter úr és köztem zajlott a tejtermelőket, az almatermelőket s a mezőgazdaság egészét érintő válság kapcsán.

Kérem, kövessék figyelemmel munkámat és segítsenek tanácsaikkal, tapasztalataik megosztásával.

Köszönettel és szeretettel:

Morvai Krisztina
EP képviselő
(Független/Jobbik)

barikád.hu

HozzászólásokMarika által a Október 31, 2009-on 8:15am-kor

Morvai Krisztina levelét megírta újra
2009. október 31. 00:49
HunHír.Hu

Immár több, mint négy hónappal ezelőtt, 2009. június közepén – érdekes egybeesésként röviddel az Európai Parlamenti választásokat követően – került sor Budaházy György őrizetbevételére és ellene büntetőeljárás indítására terrorcselekmény és más bűncselekmények állítólagos gyanúja miatt. Budaházy György a magyarországi nemzeti ellenállás, a parlamenten kívüli politikai ellenzék jól ismert, kiemelkedő alakja. Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője ezúttal a legfőbb ügyésznek írta meg levelét, amelyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Alább közöljük.
szolgai-naptar-2010

Dr. Kovács Tamás,
a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze részére
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:
„Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”

E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügy Bizottságának tagjaként a következőkben kérek Öntől felvilágosítást. Tekintettel arra, hogy kérdéseimmel összefüggésben az Európai Parlament részére folyamatos és naprakész tájékoztatást szeretnék adni, kérem, hogy válaszát soron kívül, a lehetőség szerinti legkorábbi időpontban küldje meg.

Immár több, mint négy hónappal ezelőtt, 2009. június közepén – érdekes egybeesésként röviddel az Európai Parlamenti választásokat követően – került sor Budaházy György őrizetbevételére és ellene büntetőeljárás indítására terrorcselekmény és más bűncselekmények állítólagos gyanúja miatt. Budaházy György a magyarországi nemzeti ellenállás, a parlamenten kívüli politikai ellenzék jól ismert, kiemelkedő alakja.

Az ügy megítélése szempontjából nagy jelentőségű tény, hogy 2006 őszén, az akkori miniszterelnök hírhedt őszödi hazugságbeszédét követően indult tiltakozások miatti bosszúhadjáratként tömegesen került sor a tiltakozók őrizetbe vételére, ellenük büntetőeljárások indítására. Azóta, mint az Ön által is ismert, jogerős bírósági ítéletek, valamint a rendőrséggel kötött peren kívüli megállapodások sokasága leplezte le, hogy ezen őrizetbe vételek, bebörtönzések szinte kivétel nélkül ártatlan emberekkel szemben történtek, közülük sokakat a börtönben testileg és lelkileg megkínoztak, s az elindult büntetőeljárások az ötvenes évek szellemét idézően koncepciós jellegűek voltak, azaz szintén ártatlan emberek tömegét érintették, s hamis bizonyítékokon „alapultak”.

Budaházy György júniusi bebörtönzésével egyidejűleg, illetve azóta folyamatosan további 15 személy – nők és férfiak – letartóztatására, s büntetőeljárás alá vonására került sor az ún. „Budaházy-üggyel” összefüggésben.

Mind a magyar, mind a nemzetközi közvéleménynek, s így az Európai Uniónak is alapos oka van feltételezni, hogy megismétlődhetnek a 2006. őszi tömeges és durva jogsértések Magyarországon. Ezen feltételezést erősíti, hogy sem az ügyészség, sem más állami szerv azóta sem ismerte be nyilvánosan a bebörtönzések, kínzások és koncepciós eljárások miatti felelősségét, nem került sor a fő felelősök megbüntetésére sem. Ebből logikusan következhet, hogy a fennálló hatalom elfogadhatónak tartja a büntetőjog „bevetését” a nemzeti ellenállás megtörésére, az állampolgárok „megfegyelmezésére”.

Diktatúrákban megszokott dolog, demokratikus jogállamban azonban elfogadhatatlan, hogy a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozók börtönben sínylődjenek, ráadásul úgy, hogy sem az ellenük szolgáló bizonyítékokról, sem a pontos vádakról, illetve az eljárás alapjául szolgáló tényekről, sem a fogvatartottak hogylétéről nem tudhat a nyilvánosság, nem tudhatnak még a hozzátartozók sem. A Budaházy-ügyben pontosan erről van szó, s ez az a tűrhetetlen helyzet, amelynek haladéktalanul véget kell vetni. Európai uniós tagállamban, 2009-ben nem ismétlődhetnek meg sem a Rákosi-idők jogfosztásai, sem a harmadik világ diktatúráiban tapasztalható olyan állapotok, amelyek ellen pontosan az Európai Unió emeli fel rendszeresen a szavát.

Engedje meg, hogy összefoglaljam azokat a tényeket, amelyek a Budaházy György és az ügyében érintett másik 15 fogvatartott személy elleni eljárással összefüggésben jelenleg ismeretesek.
Budaházy - ahogy az európai demokráciákban gondolkodó, felnőtt állampolgároktól megszokott – politikai tevékenységet folytat. Ettől az sem tántorította el, hogy több esetben büntetőeljárást indítottak ellene. Egyebek mellett azért indultak ezen eljárások, mert 2002-ben az ún. Erzsébet hídi blokád keretében többekkel együtt követelte a csalásgyanús országgyűlési választás szavazatainak újraszámlálását, továbbá részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű tetején található önkényuralmi jelkép, az ötágú csillag eltávolításában, valamint internetes blogjában aktív politikai ellenállásra szólította fel az olvasókat. Hunnia Mozgalom elnevezéssel társadalmi-politikai mozgalmat indított, élve a vélemény-nyilvánítási szabadság és a közéletben történő részvétel alkotmányos jogával. A Wikipédia tanúsága szerint a Hunnia mozgalom egyebek mellett ún. Razzia-kampányt indított a Magyarországon köztudottan elviselhetetlenné váló korrupció ellen. E tevékenység részeként Budaházyék többek között az elhíresült ún. sukorói nagyberuházással összefüggő korrupciós ügyletek feltárásán fáradoztak, amikor a „terrorcselekmény” gyanújával összefüggésben megkezdődött a Hunnia mozgalomhoz köthető személyek letartóztatása.

Az elindult – állítólagos terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti – büntetőeljárások kapcsán a közvélemény elé eddig egyetlen ún. „bizonyítékot” tártak a hatóságok, erről azonban kiderült, hogy Draskovics Tibor rendészeti miniszter „műve”. Mint ismeretes, a miniszter sajtótájékoztatón a nyilvánosság elé tárt egy felvételt, amelyen egy lakatlan pusztán robbantás látható. Állította, hogy ez a felvétel a Budaházy által vezetett ún. „terrorista csoport” gyakorlatán készült. Bejelentésével az állampolgárok széles körében nyilvánvalóan megrökönyödést és riadalmat keltett, olyan látszatot teremtve, mintha Budaházyék nem a sukorói és más korrupciós ügyek leleplezésével, hanem a politikusak, esetlegesen a polgári lakosságot veszélyeztető robbantgatásokkal lennének elfoglalva. Megállapítást nyert, hogy ez az állítás hazugság, a bizonyíték pedig koholt volt, mivel a felvétel ténylegesen egy vegyész-tanoncokból álló fiatal csoport által, Budaházyéktól teljesen függetlenül megvalósított robbantási kísérletkor készült.

Kérdésem: indult-e Draskovics Tibor miniszter ellen büntetőeljárás a Btk. 233§ (1) b, pontjába ütköző hamis vád bűntette miatt, amelyet az követ el, aki „más ellen bűncselekmény elkövetésére vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására”? Amennyiben ezidáig nem indult ilyen eljárás, kérem, hogy jelen beadványomat egyben feljelentésnek is tekintse Draskovics Tibor rendészeti miniszter ellen a fenti tényállás alapján, s indítsa meg a szükséges nyomozást.
(Itt jegyzem meg, hogy demokratikus európai jogállamban hasonló „fiaskó” után a rendészeti miniszternek haladéktalanul le kellett volna mondania.)

Következő kérdéseim: Amennyiben Budaházy György, illetve az ügyében fogvatartott másik 15 személy ellen a fenti koholt bizonyítékon kívül más bizonyítási eszköz is rendelkezésre állna, azt a hatóság már nyilvánvalóan hasonló diadallal a nyilvánosság elé tárta volna. Ilyen nem történt. Van-e más bizonyíték Budaházy György, illetve a börtönben sínylődő 15 másik személy ellen? A bizonyítékok körében következő kérdésem.

Az Echo Tv folyó év október 23-i Éjjeli Menedék című műsorában (amely az Echo tv internetes archívumában megtalálható), az egyik fogvatartott élettársa úgy nyilatkozott, hogy az elrendelt házkutatást a vonatkozó jogszabályok szinte teljes körű félretételével foganatosították úgy, hogy a kiszállt rendőrök a hozzátartozót durván fenyegetve, a karján lévő csecsemő életét veszélyeztetve eltávolították a lakásból. Független hatósági tanúkat pedig – a jogszabályi előírás ellenére – nem hívtak az eljárás szabályosságának ellenőrzésére. Ily módon senki nem láthatta, hogy a durván fenyegető fellépésű rendőrök a lakásban mit csinálnak, esetlegesen nem csempésznek-e bizonyítékokat, bűnjeleket a személyes tárgyak közé. A bizonyítékokkal összefüggésben ezért a következők a kérdéseim:

Milyen bizonyítékok állnak a hatóság rendelkezésére Budaházy Györggyel és az ún. „Budaházy ügyben” letartóztatott további 15 személlyel szemben? (Kérem, ne válaszolja azt, hogy ezek a bizonyítékok nem nyilvánosak, hiszen a legnagyobb nyilvánosság előtt és a legnagyobb „diadallal” került sor az egyetlen rendelkezésre álló, mellesleg hamis bizonyíték ismertetésére, így nyilvánvaló, hogy a további bizonyítékokat is szívesen tárják a hatóságok a nyilvánosság tudomására – már amennyiben léteznek ilyenek.)

Következő kérdésem: milyen körülmények között került sor az esetlegesen rendelkezésre álló bizonyítékok beszerzésére? Hogyan bizonyosodhat meg a nyilvánosság arról, hogy a vonatkozó jogszabályokat nem sértették meg a bizonyítékok beszerzése során, s a rendelkezésre álló bizonyítékok nem hamisak vagy koholtak ugyanúgy, mint az ominózus „robbantásos felvétel”, amellyel igyekeztek az egész lakosságot megfélemlíteni és a politikai foglyok ellen hangolni? A házkutatásokat szabályosan végezték-e, így különösen jelen voltak-e a jogszabály által megkövetelt független hatósági tanúk? Tekintettel arra, hogy a nyilvánosság alapos okkal feltételezi (különösen az Éjjeli Menedék-műsorra figyelemmel), hogy hatósági tanúk ténylegesen nem voltak, hajlandóak-e a jegyzőkönyvekben nyilvánvalóan szereplő hatósági tanúk a nyilvánosság elé állni és beszámolni – például az előző „bizonyíték” bemutatásához hasonló sajtótájékoztatón – a házkutatás körülményeiről? Összességében hogyan tudja a Köztársaság Legfőbb Ügyésze meggyőzni a magyar embereket arról, hogy nem ismétlődhetnek meg az ötvenes évek és nem csempészhetnek bármelyikünk otthonába hamis bizonyítékokat azért, mert politikai szerepet vállalunk, esetlegesen korrupciós ügyek feltárásán munkálkodunk?

A terrorcselekmény és más bűncselekmények ténybeli alapja szintén teljesen bizonytalan. Legfőbb Ügyész úr, tulajdonképpen mivel gyanúsítják Budaházy Györgyöt és a másik 15 személyt, azaz jogi nyelven fogalmazva milyen történeti tényállás(ok) alapján folyik ellenük büntetőeljárás? Az utolsóként letartóztatott újságírónővel szemben az az állítólagos gyanú, hogy ruhákat varrt a „terrorista csoport” tagjainak, s ezzel valósított meg bűnsegédi magatartást. Ha a rákosista időket idéző Tanú című filmben láttuk volna ezt, bizonyára jót nevetünk, de ez 2009-ben, egy EU-tagállamban történik, valóságos emberekkel, akik a valóságban sínylődnek börtönben ismeretlen tények és ismeretlen bizonyítékok alapján. Kérem, ismertesse velem és a nyilvánossággal, hogy pontosan milyen cselekmények elkövetésével gyanúsítják a 16 bebörtönzött személyt? (Egyénekre bontva a történeti tényállásokat). Igaz-e például, hogy valakik valamiféle fehér port küldtek egyes politikusoknak postán s ez az egyik alapja az eljárásoknak, a bebörtönzéseknek? Ha igen, akkor kérdezem: bevizsgálták-e ezt a bizonyos fehér port, s mi volt ez az anyag? Miből gondolják, hogy a gyanúsítottak s nem például valamely titkosszolgálat, vagy egy tréfás kedvű kamasz küldte e borítékokat?

A bulvársajtó-szintű információkból tudjuk, hogy valakik állítólagosan egyes politikusok üresen álló hétvégi házára, illetve építés alatt álló házára lőttek, illetve ilyen célpontokra dobtak Molotov-koktélt. Ugye minden magyar ügyész számára világos, hogy egy tudottan elhagyott, üres házra leadott lövés vagy Molotov-koktéldobás a büntetőjog szabályai alapján nem valósíthatja meg sem az emberölés előkészületét vagy kísérletét, sem más élet, illetve testi épség elleni bűncselekményt, sem pedig – a többi tényállási elem hiányában – a terrorcselekményt?

A fenti kérdések természetesen csak feltételezésekre alapoznak, hiszen immáron négy hónapja nem tudjuk, hogy pontosan milyen cselekmények elkövetésével gyanúsítják Budaházy Györgyöt, illetve az ügyben azóta bebörtönzött és fogvatartott 15 másik személyt. Kérem tehát, hogy alapvetően ezzel, azaz a gyanúsítás alapjául szolgáló tényekkel és bizonyítékokkal kapcsolatban szíveskedjék mielőbb tájékoztatást adni, hogy az információt továbbadhassam a magyar és a nemzetközi nyilvánosságnak, különösen az Európai Parlamentnek.

Következő kérdéseim a fogva tartás körülményeivel, a fogvatartotti jogok megsértésével, így különösen a kapcsolattartási jog súlyos sérelmével kapcsolatosak.

Kérdéseim: Az ügyben fogvatartottak hozzátartozói közül többen számoltak be arról, hogy a gyanúsítottak hogylétéről, az ügy állásáról nincs tudomásuk, aggódnak szeretteikért. Számos fogvatartottnak kiskorú gyermeke van, így e „több sebből vérző” ügynek nagyszámú gyermek is elszenvedője. Milyen körülmények között tartják fogva a Budaházy-ügy gyanúsítottjait? Kérem, rendeljen el azonnali vizsgálatot annak kiderítésére, hogy mely fogvatartotti jogokat tartják be maradéktalanul esetükben és melyek sérülnek! Miért nem találkozhatnak hozzátartozóik, így különösen a házastársak/élettársak, a szülők, testvérek, illetve kiemelten is a kiskorú gyermekeik a fogvatartottakkal? Miért és hol akadnak el a hozzátartozók által beküldött csomagok és levelek? Mint azt Legfőbb Ügyész úr is tudja, Magyarország részes állama az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének. Ezen nemzetközi szerződés alapelvként rögzíti, hogy az államnak minden hatósági, illetve állami döntéskor figyelemmel kell lennie a gyermekek mindenek felett álló érdekére. A gyermekeknek (kivéve akkor, ha a szülő kifejezetten veszélyt jelent számára, mert például súlyosan és rendszeresen bántalmazza) joga van a szülővel való rendszeres kapcsolattartásra akkor is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy börtönbüntetését tölti. Budaházy György vonatkozásában pontosan tudható, hogy három kiskorú gyermeke az eltelt több, mint négy hónap során mindössze egyetlen ízben láthatta édesapjukat, akkor is olyan körülmények között, amelyek a gyermekek jogait, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit súlyosan sértették, az édesapa ugyanis – a gyerekekben rémületet keltve – beöltözött kommandósokkal volt körülvéve. Kérem, szíveskedjen haladéktalanul tájékoztatni arról, hogy a hozzátartozók mikor és milyen körülmények között találkozhatnak legközelebb a fogvatartottakkal, s hogyan kívánják lehetővé tenni a kisgyermekekkel történő rendszeres és lelki fejlődésüket nem veszélytető kapcsolattartást? Kérem annak kivizsgálását is, és arról történő tájékoztatásomat is, hogy maradéktalanul megvalósulnak-e a fogvatartottaknak az ügyvédeikkel való kapcsolattartáshoz, a védelemhez fűződő jogaik.

Tájékoztatom Önt arról, hogy a Budaházy György és 15 másik személy ellen indult büntetőeljárás háttere, körülményei, a fogva tartás körülményei negyedszázada emberi jogokkal foglalkozó jogászként és EP-képviselőként rendkívüli aggodalommal töltenek el. Éppen ezért a hozzátartozóktól és ügyvéd kollégáimtól az ügy állásával kapcsolatban mostantól rendszeres, naprakész információt fogok gyűjteni. Nagyra értékelném, ha ezzel összefüggésben nem tekintenének engem is "terroristagyanús” bűnsegédnek, hanem tudomásul vennék, hogy hivatásbeli kötelezettségemet teljesítem. Ez utóbbira biztatok minden magyar jogászt, és az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának tagjait is, akiknek e levelem másolatát azzal küldöm meg, hogy kérem, hívjanak össze rendkívüli ülést a Budaházy-üggyel összefüggésben gyanítható emberi jogi jogsértések kivizsgálására. Levelemet hasonlóképpen megküldöm az Európai Parlament elnökének, valamint az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottsága elnökének.

Végezetül tisztelettel bejelentem, hogy szeretnék személyes látogatást tenni Budaházy Györgynél és az ügyben fogvatartott 15 további személynél, hogy meggyőződjek fogva tartásuk tényleges körülményeiről, egészségi állapotukról, jelenlegi helyzetükről.

Kérem Legfőbb Ügyész urat, hogy e látogatásokat lehetővé tenni szíveskedjék, s jelöljön meg lehetséges időpontokat is.

Ismételten kérem, hogy szíveskedjék soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül válaszolni levelemre, hogy erkölcsi és hivatásbeli kötelezettségemnek eleget téve tájékoztathassam a nyilvánosságot és az Európai Parlamentet az ügy állásáról s annak lényeges körülményeiről.

Budapest, 2009. október 30.

Tisztelettel

Dr. Morvai Krisztina
EP-képviselő (Független/Jobbik)

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 30, 2009-on 6:59pm-kor

2009-10-30. 18:10
"Ha a Tanú című filmben láttuk volna ezt, jót nevetünk, de 2009-ben, egy EU-tagállamban történik" - Morvai levele a legfőbb ügyésznek

Dr. Kovács Tamás,
a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze részére
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:
„Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.”
E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügy Bizottságának tagjaként a következőkben kérek Öntől felvilágosítást. Tekintettel arra, hogy kérdéseimmel összefüggésben az Európai Parlament részére folyamatos és naprakész tájékoztatást szeretnék adni, kérem, hogy válaszát soron kívül, a lehetőség szerinti legkorábbi időpontban küldje meg.
Immár több, mint négy hónappal ezelőtt, 2009. június közepén – érdekes egybeesésként röviddel az Európai Parlamenti választásokat követően – került sor Budaházy György őrizetbevételére és ellene büntetőeljárás indítására terrorcselekmény és más bűncselekmények állítólagos gyanúja miatt. Budaházy György a magyarországi nemzeti ellenállás, a parlamenten kívüli politikai ellenzék jól ismert, kiemelkedő alakja.

Az ügy megítélése szempontjából nagy jelentőségű tény, hogy 2006 őszén, az akkori miniszterelnök hírhedt őszödi hazugságbeszédét követően indult tiltakozások miatti bosszúhadjáratként tömegesen került sor a tiltakozók őrizetbe vételére, ellenük büntetőeljárások indítására. Azóta, mint az Ön által is ismert, jogerős bírósági ítéletek, valamint a rendőrséggel kötött peren kívüli megállapodások sokasága leplezte le, hogy ezen őrizetbe vételek, bebörtönzések szinte kivétel nélkül ártatlan emberekkel szemben történtek, közülük sokakat a börtönben testileg és lelkileg megkínoztak, s az elindult büntetőeljárások az ötvenes évek szellemét idézően koncepciós jellegűek voltak, azaz szintén ártatlan emberek tömegét érintették, s hamis bizonyítékokon „alapultak”.
Budaházy György júniusi bebörtönzésével egyidejűleg, illetve azóta folyamatosan további 15 személy – nők és férfiak – letartóztatására, s büntetőeljárás alá vonására került sor az ún. „Budaházy-üggyel” összefüggésben.

Mind a magyar, mind a nemzetközi közvéleménynek, s így az Európai Uniónak is alapos oka van feltételezni, hogy megismétlődhetnek a 2006. őszi tömeges és durva jogsértések Magyarországon. Ezen feltételezést erősíti, hogy sem az ügyészség, sem más állami szerv azóta sem ismerte be nyilvánosan a bebörtönzések, kínzások és koncepciós eljárások miatti felelősségét, nem került sor a fő felelősök megbüntetésére sem. Ebből logikusan következhet, hogy a fennálló hatalom elfogadhatónak tartja a büntetőjog „bevetését” a nemzeti ellenállás megtörésére, az állampolgárok „megfegyelmezésére”.
Diktatúrákban megszokott dolog, demokratikus jogállamban azonban elfogadhatatlan, hogy a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozók börtönben sínylődjenek, ráadásul úgy, hogy sem az ellenük szolgáló bizonyítékokról, sem a pontos vádakról, illetve az eljárás alapjául szolgáló tényekről, sem a fogvatartottak hogylétéről nem tudhat a nyilvánosság, nem tudhatnak még a hozzátartozók sem. A Budaházy-ügyben pontosan erről van szó, s ez az a tűrhetetlen helyzet, amelynek haladéktalanul véget kell vetni. Európai uniós tagállamban, 2009-ben nem ismétlődhetnek meg sem a Rákosi-idők jogfosztásai, sem a harmadik világ diktatúráiban tapasztalható olyan állapotok, amelyek ellen pontosan az Európai Unió emeli fel rendszeresen a szavát.
Engedje meg, hogy összefoglaljam azokat a tényeket, amelyek a Budaházy György és az ügyében érintett másik 15 fogvatartott személy elleni eljárással összefüggésben jelenleg ismeretesek.
Budaházy - ahogy az európai demokráciákban gondolkodó, felnőtt állampolgároktól megszokott – politikai tevékenységet folytat. Ettől az sem tántorította el, hogy több esetben büntetőeljárást indítottak ellene. Egyebek mellett azért indultak ezen eljárások, mert 2002-ben az ún. Erzsébet hídi blokád keretében többekkel együtt követelte a csalásgyanús országgyűlési választás szavazatainak újraszámlálását, továbbá részt vett a Szabadság téri szovjet emlékmű tetején található önkényuralmi jelkép, az ötágú csillag eltávolításában, valamint internetes blogjában aktív politikai ellenállásra szólította fel az olvasókat. Hunnia Mozgalom elnevezéssel társadalmi-politikai mozgalmat indított, élve a vélemény-nyilvánítási szabadság és a közéletben történő részvétel alkotmányos jogával. A Wikipédia tanúsága szerint a Hunnia mozgalom egyebek mellett ún. Razzia-kampányt indított a Magyarországon köztudottan elviselhetetlenné váló korrupció ellen. E tevékenység részeként Budaházyék többek között az elhíresült ún. sukorói nagyberuházással összefüggő korrupciós ügyletek feltárásán fáradoztak, amikor a „terrorcselekmény” gyanújával összefüggésben megkezdődött a Hunnia mozgalomhoz köthető személyek letartóztatása.
Az elindult – állítólagos terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti – büntetőeljárások kapcsán a közvélemény elé eddig egyetlen ún. „bizonyítékot” tártak a hatóságok, erről azonban kiderült, hogy Draskovics Tibor rendészeti miniszter „műve”. Mint ismeretes, a miniszter sajtótájékoztatón a nyilvánosság elé tárt egy felvételt, amelyen egy lakatlan pusztán robbantás látható. Állította, hogy ez a felvétel a Budaházy által vezetett ún. „terrorista csoport” gyakorlatán készült. Bejelentésével az állampolgárok széles körében nyilvánvalóan megrökönyödést és riadalmat keltett, olyan látszatot teremtve, mintha Budaházyék nem a sukorói és más korrupciós ügyek leleplezésével, hanem a politikusak, esetlegesen a polgári lakosságot veszélyeztető robbantgatásokkal lennének elfoglalva. Megállapítást nyert, hogy ez az állítás hazugság, a bizonyíték pedig koholt volt, mivel a felvétel ténylegesen egy vegyész-tanoncokból álló fiatal csoport által, Budaházyéktól teljesen függetlenül megvalósított robbantási kísérletkor készült.
Kérdésem: indult-e Draskovics Tibor miniszter ellen büntetőeljárás a Btk. 233§ (1) b, pontjába ütköző hamis vád bűntette miatt, amelyet az követ el, aki „más ellen bűncselekmény elkövetésére vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására”? Amennyiben ezidáig nem indult ilyen eljárás, kérem, hogy jelen beadványomat egyben feljelentésnek is tekintse Draskovics Tibor rendészeti miniszter ellen a fenti tényállás alapján, s indítsa meg a szükséges nyomozást.
(Itt jegyzem meg, hogy demokratikus európai jogállamban hasonló „fiaskó” után a rendészeti miniszternek haladéktalanul le kellett volna mondania.)
Következő kérdéseim: Amennyiben Budaházy György, illetve az ügyében fogvatartott másik 15 személy ellen a fenti koholt bizonyítékon kívül más bizonyítási eszköz is rendelkezésre állna, azt a hatóság már nyilvánvalóan hasonló diadallal a nyilvánosság elé tárta volna. Ilyen nem történt. Van-e más bizonyíték Budaházy György, illetve a börtönben sínylődő 15 másik személy ellen? A bizonyítékok körében következő kérdésem.
Az Echo Tv folyó év október 23-i Éjjeli Menedék című műsorában (amely az Echo tv internetes archívumában megtalálható), az egyik fogvatartott élettársa úgy nyilatkozott, hogy az elrendelt házkutatást a vonatkozó jogszabályok szinte teljes körű félretételével foganatosították úgy, hogy a kiszállt rendőrök a hozzátartozót durván fenyegetve, a karján lévő csecsemő életét veszélyeztetve eltávolították a lakásból. Független hatósági tanúkat pedig – a jogszabályi előírás ellenére – nem hívtak az eljárás szabályosságának ellenőrzésére. Ily módon senki nem láthatta, hogy a durván fenyegető fellépésű rendőrök a lakásban mit csinálnak, esetlegesen nem csempésznek-e bizonyítékokat, bűnjeleket a személyes tárgyak közé. A bizonyítékokkal összefüggésben ezért a következők a kérdéseim:
Milyen bizonyítékok állnak a hatóság rendelkezésére Budaházy Györggyel és az ún. „Budaházy ügyben” letartóztatott további 15 személlyel szemben? (Kérem, ne válaszolja azt, hogy ezek a bizonyítékok nem nyilvánosak, hiszen a legnagyobb nyilvánosság előtt és a legnagyobb „diadallal” került sor az egyetlen rendelkezésre álló, mellesleg hamis bizonyíték ismertetésére, így nyilvánvaló, hogy a további bizonyítékokat is szívesen tárják a hatóságok a nyilvánosság tudomására – már amennyiben léteznek ilyenek.)
Következő kérdésem: milyen körülmények között került sor az esetlegesen rendelkezésre álló bizonyítékok beszerzésére? Hogyan bizonyosodhat meg a nyilvánosság arról, hogy a vonatkozó jogszabályokat nem sértették meg a bizonyítékok beszerzése során, s a rendelkezésre álló bizonyítékok nem hamisak vagy koholtak ugyanúgy, mint az ominózus „robbantásos felvétel”, amellyel igyekeztek az egész lakosságot megfélemlíteni és a politikai foglyok ellen hangolni? A házkutatásokat szabályosan végezték-e, így különösen jelen voltak-e a jogszabály által megkövetelt független hatósági tanúk? Tekintettel arra, hogy a nyilvánosság alapos okkal feltételezi (különösen az Éjjeli Menedék-műsorra figyelemmel), hogy hatósági tanúk ténylegesen nem voltak, hajlandóak-e a jegyzőkönyvekben nyilvánvalóan szereplő hatósági tanúk a nyilvánosság elé állni és beszámolni – például az előző „bizonyíték” bemutatásához hasonló sajtótájékoztatón – a házkutatás körülményeiről? Összességében hogyan tudja a Köztársaság Legfőbb Ügyésze meggyőzni a magyar embereket arról, hogy nem ismétlődhetnek meg az ötvenes évek és nem csempészhetnek bármelyikünk otthonába hamis bizonyítékokat azért, mert politikai szerepet vállalunk, esetlegesen korrupciós ügyek feltárásán munkálkodunk?
A terrorcselekmény és más bűncselekmények ténybeli alapja szintén teljesen bizonytalan. Legfőbb Ügyész úr, tulajdonképpen mivel gyanúsítják Budaházy Györgyöt és a másik 15 személyt, azaz jogi nyelven fogalmazva milyen történeti tényállás(ok) alapján folyik ellenük büntetőeljárás? Az utolsóként letartóztatott újságírónővel szemben az az állítólagos gyanú, hogy ruhákat varrt a „terrorista csoport” tagjainak, s ezzel valósított meg bűnsegédi magatartást. Ha a rákosista időket idéző Tanú című filmben láttuk volna ezt, bizonyára jót nevetünk, de ez 2009-ben, egy EU-tagállamban történik, valóságos emberekkel, akik a valóságban sínylődnek börtönben ismeretlen tények és ismeretlen bizonyítékok alapján. Kérem, ismertesse velem és a nyilvánossággal, hogy pontosan milyen cselekmények elkövetésével gyanúsítják a 16 bebörtönzött személyt? (Egyénekre bontva a történeti tényállásokat). Igaz-e például, hogy valakik valamiféle fehér port küldtek egyes politikusoknak postán s ez az egyik alapja az eljárásoknak, a bebörtönzéseknek? Ha igen, akkor kérdezem: bevizsgálták-e ezt a bizonyos fehér port, s mi volt ez az anyag? Miből gondolják, hogy a gyanúsítottak s nem például valamely titkosszolgálat, vagy egy tréfás kedvű kamasz küldte e borítékokat?
A bulvársajtó-szintű információkból tudjuk, hogy valakik állítólagosan egyes politikusok üresen álló hétvégi házára, illetve építés alatt álló házára lőttek, illetve ilyen célpontokra dobtak Molotov-koktélt. Ugye minden magyar ügyész számára világos, hogy egy tudottan elhagyott, üres házra leadott lövés vagy Molotov-koktéldobás a büntetőjog szabályai alapján nem valósíthatja meg sem az emberölés előkészületét vagy kísérletét, sem más élet, illetve testi épség elleni bűncselekményt, sem pedig – a többi tényállási elem hiányában – a terrorcselekményt?
A fenti kérdések természetesen csak feltételezésekre alapoznak, hiszen immáron négy hónapja nem tudjuk, hogy pontosan milyen cselekmények elkövetésével gyanúsítják Budaházy Györgyöt, illetve az ügyben azóta bebörtönzött és fogvatartott 15 másik személyt. Kérem tehát, hogy alapvetően ezzel, azaz a gyanúsítás alapjául szolgáló tényekkel és bizonyítékokkal kapcsolatban szíveskedjék mielőbb tájékoztatást adni, hogy az információt továbbadhassam a magyar és a nemzetközi nyilvánosságnak, különösen az Európai Parlamentnek.
Következő kérdéseim a fogva tartás körülményeivel, a fogvatartotti jogok megsértésével, így különösen a kapcsolattartási jog súlyos sérelmével kapcsolatosak.
Kérdéseim: Az ügyben fogvatartottak hozzátartozói közül többen számoltak be arról, hogy a gyanúsítottak hogylétéről, az ügy állásáról nincs tudomásuk, aggódnak szeretteikért. Számos fogvatartottnak kiskorú gyermeke van, így e „több sebből vérző” ügynek nagyszámú gyermek is elszenvedője. Milyen körülmények között tartják fogva a Budaházy-ügy gyanúsítottjait? Kérem, rendeljen el azonnali vizsgálatot annak kiderítésére, hogy mely fogvatartotti jogokat tartják be maradéktalanul esetükben és melyek sérülnek! Miért nem találkozhatnak hozzátartozóik, így különösen a házastársak/élettársak, a szülők, testvérek, illetve kiemelten is a kiskorú gyermekeik a fogvatartottakkal? Miért és hol akadnak el a hozzátartozók által beküldött csomagok és levelek? Mint azt Legfőbb Ügyész úr is tudja, Magyarország részes állama az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének. Ezen nemzetközi szerződés alapelvként rögzíti, hogy az államnak minden hatósági, illetve állami döntéskor figyelemmel kell lennie a gyermekek mindenek felett álló érdekére. A gyermekeknek (kivéve akkor, ha a szülő kifejezetten veszélyt jelent számára, mert például súlyosan és rendszeresen bántalmazza) joga van a szülővel való rendszeres kapcsolattartásra akkor is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy börtönbüntetését tölti. Budaházy György vonatkozásában pontosan tudható, hogy három kiskorú gyermeke az eltelt több, mint négy hónap során mindössze egyetlen ízben láthatta édesapjukat, akkor is olyan körülmények között, amelyek a gyermekek jogait, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit súlyosan sértették, az édesapa ugyanis – a gyerekekben rémületet keltve – beöltözött kommandósokkal volt körülvéve. Kérem, szíveskedjen haladéktalanul tájékoztatni arról, hogy a hozzátartozók mikor és milyen körülmények között találkozhatnak legközelebb a fogvatartottakkal, s hogyan kívánják lehetővé tenni a kisgyermekekkel történő rendszeres és lelki fejlődésüket nem veszélytető kapcsolattartást? Kérem annak kivizsgálását is, és arról történő tájékoztatásomat is, hogy maradéktalanul megvalósulnak-e a fogvatartottaknak az ügyvédeikkel való kapcsolattartáshoz, a védelemhez fűződő jogaik.
Tájékoztatom Önt arról, hogy a Budaházy György és 15 másik személy ellen indult büntetőeljárás háttere, körülményei, a fogva tartás körülményei negyedszázada emberi jogokkal foglalkozó jogászként és EP-képviselőként rendkívüli aggodalommal töltenek el. Éppen ezért a hozzátartozóktól és ügyvéd kollégáimtól az ügy állásával kapcsolatban mostantól rendszeres, naprakész információt fogok gyűjteni. Nagyra értékelném, ha ezzel összefüggésben nem tekintenének engem is "terroristagyanús” bűnsegédnek, hanem tudomásul vennék, hogy hivatásbeli kötelezettségemet teljesítem. Ez utóbbira biztatok minden magyar jogászt, és az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának tagjait is, akiknek e levelem másolatát azzal küldöm meg, hogy kérem, hívjanak össze rendkívüli ülést a Budaházy-üggyel összefüggésben gyanítható emberi jogi jogsértések kivizsgálására. Levelemet hasonlóképpen megküldöm az Európai Parlament elnökének, valamint az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottsága elnökének.
Végezetül tisztelettel bejelentem, hogy szeretnék személyes látogatást tenni Budaházy Györgynél és az ügyben fogvatartott 15 további személynél, hogy meggyőződjek fogva tartásuk tényleges körülményeiről, egészségi állapotukról, jelenlegi helyzetükről.
Kérem Legfőbb Ügyész urat, hogy e látogatásokat lehetővé tenni szíveskedjék, s jelöljön meg lehetséges időpontokat is.
Ismételten kérem, hogy szíveskedjék soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül válaszolni levelemre, hogy erkölcsi és hivatásbeli kötelezettségemnek eleget téve tájékoztathassam a nyilvánosságot és az Európai Parlamentet az ügy állásáról s annak lényeges körülményeiről.
Budapest, 2009. október 30.
Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina
EP-képviselő (Független/Jobbik)

HozzászólásokMarika által a Október 30, 2009-on 11:17am-kor

Civil akciók: Morvai Krisztina gyászruhában



Civil kurázsi
Október 30-án pénteken, délután 15 órakor tiltakozó vonulást tartanak Budapesten Budaházy György és társai nevében: a demonstrációra elsősorban lányokat és asszonyokat várnak - tájékoztatta a Szent Korona Rádiót Budaházy Edda.


Budaházy György húga kéri, hogy a megjelenők öltsenek gyászruhát, igyekezzenek fekete szoknyában, fekete felsőben, fekete nagy kendővel megjelenni. A demonstrálók a Ferenciek teréről indulnak és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elé vonulnak, ahol petíciót kívánnak átadni a tárca illetékesének.

A tiltakozáson részt vesz Morvai Krisztina is.

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 26, 2009-on 3:36pm-kor

Női tiltakozó vonulásra hív Budaházy Edda és Morvai Krisztina
2009-10-26 14:07 barikád.hu

Október 30-án pénteken, délután 15 órakor utcai, tiltakozó vonulást szerveznek a bebörtönzött hazafiak családtagjainak nevében, amelyre mindenkit, de mindenekelőtt lányokat és asszonyokat várnak - tájékoztatta szerkesztőségünket Budaházy Edda. A tiltakozáson részt vesz Morvai Krisztina is.

A június óta fogvatartott Budaházy György húga kéri, hogy a megjelenők igyekezzenek fekete szoknyában, fekete felsőben, fekete nagy kendővel jönni, akinek pedig nincs ilyesmi, szerezzen, akinek több is van, hozza magával.

A felvonulás előtti gyülekezés a Ferenciek terén, a Jégbüfénél lesz, ahonnan az Astoria érintésével a Károly körúton és a Deák téren át az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elé vonulnak, ahol egy petíciót kívánnak átadni.

Lányok-asszonyok! Gyertek, segítsetek felhívni a figyelmet a hazánkban dúló terrorra, a jogtalan letartóztatásokra és bebörtönzésekre! - zárja felhívását Edda.

Szent Korona Rádió - barikád.hu

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 25, 2009-on 7:00pm-kor

2009-10-25. 17:52
Morvai Krisztina az EP-ben: "Sohasem fogom elfelejteni, biztos asszony, hogyan ölelte és csókolta az izraeli kormány tagjait a gázai vérontás idején"

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 25, 2009-on 9:36am-kor

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 23, 2009-on 6:32pm-kor

A Jobbik elnöke kalodába zárná és köpködné a minisztert
2009. október 23., péntek 18:05 InfoRádió

A Jobbik elérte, hogy az SZDSZ eltűnjön a magyar politikából, most pedig a másik "diktatórikus erő", az MSZP következik - mondta Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője a párt Deák téri nagygyűlésén, ahol felszólalt Vona Gábor is. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott: küldetésük a hazug rendszer leváltása.

Közel tizenötezren gyűltek össze a Deák téren a Jobbik október 23-i rendezvényén, ahol beszédet mondott Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke.

Délután három órakor kezdődött a budapesti Deák téren a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűlése, ahol közel ötezren gyűltek össze. A környéken nagy a rendőri készültség.

A rendezvény a Himnusszal kezdődött, majd Dörner György színművész elszavalta A walesi bárdok című Arany-balladát. Ez után Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője mondott beszédet. Szerinte Jose Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét a globális pénztőke választotta ki Európa vezetésére. Azt mondta, hogy a helyzet most is olyan, mint 1956-ban, csak most a kommunisták helyett a pénztőke ellen kell küzdeni. Európa-szerte összefogás alakul ki az európai főhatalommal szemben.

"Európa magyar hangja" feljelentette Draskovics Tibort

Morvai Krisztinát, a Jobbik EP-képviselőjét Európa magyar hangjaként konferálták fel. Arról beszélt, hogy a magyar nemzet küldetése a világban az, hogy példát mutasson bátorságból, erőből és a szabadság melletti harcos kiállásból. Azt mondta, hogy "száműzni kell a szemkilövetőket a magyar politikából", és "lejárt az elnyomó világuralmi elit ideje. A jövő a magunkfajtáké."

Morvai Krisztina együttérzéséről biztosította a terrorizmus gyanújával letartóztatott Budaházy Györgyöt és tizenöt társát, akik szerinte "politikai foglyok". Bejelentette, hogy feljelentést tett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ellen hamis vád miatt. Morvai arról is beszélt, hogy a Jobbik azt már elérte, hogy az SZDSZ eltűnjön a magyar politikából, most pedig a másik "diktatórikus erő", az MSZP következik.

Vona Gábor, "Magyarország jövendő miniszterelnöke"

Vona Gábort, a Jobbik elnökét Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatták be, mielőtt a színpadra lépett. Beszédében azt mondta, hogy Draskovics és a hozzá hasonlók "pokolfajzatok, akiket az önkormányzatok főterén kalodába zárnak, hogy hazafelé mindenfelé leköphesse őket."

Vona Gábor szerint a Jobbik küldetése a hazug rendszer leváltása. Bírálta Orbánt Viktort és a Fidesz politikáját is, amiért szerinte csendben asszisztáltak az MSZP és az SZDSZ kormányához. "Eltakarítottuk az SZDSZ-t, így fogjuk hamarosan az MSZP-t is eltakarítani" - mondta a júniusi európai parlamenti választások eredményéről és arról, hogy mi vár még rájuk.

Orbán Viktor hiába szélsőségesezi a Jobbikot, amikor "a Fidesz csendben tűrte, hogy a kommunisták kirabolják az országot" - fogalmazott a Jobbik elnöke, majd bejelentette, hogy pártja a jövőben a Fidesz ellen is harcolni fog. Vona Gábor beszédében ismertette a Jobbik programját is. Elképzeléseik szerint cukorgyárakat és konzervgyárakat fognak nyitni, és bevásárlóközpont is, csak "nem Tescónak fogják hívni, hanem Turulnak." Zárásként közölte, hogy aki nem érzi az ő dühét, "annak vagy nincs vére, vagy nincs szíve, vagy nem magyar".

Nemzetköziség

A Jobbik 56-os megemlékezésen részt vett több szélsőjobboldali párt képviselője. Jelen volt a svéd nemzeti demokraták elnöke - aki a bevándorlás elleni harc fontosságát hangsúlyozta -, egy olasz szélsőjobboldali és parlamenten kívüli párt képviselője, és a francia Nemzeti Front alelnöke, akit "Vesszen Trianon!" skandálással fogadtak a jelenlévők.

Mindegyik külföldi vendég "Adjon az Isten" köszöntéssel búcsúzott. A külföldi "sztárvendégként" beharangozott Andreas Mölzer EP-képviselő, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke betegségre hivatkozva lemondta részvételét.

A Jobbik rendezvényén mintegy ezerötszáz, a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda és az általuk augusztusban megalakított "csendőrség" egyenruháját viselő ember is részt vett. Ők alakzatban, történelmi és árpádsávos zászlókkal vonultak a Szabadság téri református templomtól a Deák térre.

A rendezvényhez csatlakozott az a ötezernyi ember is, aki kora délután a Petőfi téren vett részt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megemlékezésén.

HozzászólásokPro Hungaria által a Október 21, 2009-on 4:21pm-kor

2009-10-21. 13:55
A Jobbik akadályozta meg az EP-ben Olaszország diszkriminatív elítélését

Üzenjük azoknak, akik azt hirdetik, hogy a Jobbik semmit nem képes befolyásolni az EU-ban: háromfős delegációnk szavazatán múlott, hogy ma az Európai Parlamentben nem került sor Olaszország igazságtalan és diszkriminatív elítélésére, kettős mérce alapján történő megbélyegzésére - írja Morvai Krisztina, alább a folytatás.

A döntő szavazás 338 igen - 338 nem eredménye azt jelentette, hogy az Olaszországot diszkriminatívan elítélő határozat nem kapta meg a többséget.
A magukat baloldalinak nevező erők határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben Olaszországot az emberi jogok - a sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság - megsértése miatt kívánták elítélni. Történt ez egy nappal azután, hogy Barroso elnök azon kérdésemre, hogy az EU miért nem tiltakozott a 2006. őszi magyarországi rendőri brutalitások, szemkilövések, önkényes bebörtönzések és koncepciós büntetőeljárások ellen, úgy válaszolt: az EU nem avatkozhat be a tagállamok belügyeibe.
Felháborítónak és szégyenteljesnek tartottuk azt a kettős mércét, amelyet "Európa" alkalmazni kívánt, beavatkozva egy állítólagos lényegesen kisebb jogsértés esetén (Olaszország vonatkozásában) és magára hagyva egy tagállamot a legdurvább, kirívó súlyú jogtiprás elszenvedésekor (Magyarország vonatkozásában). Ellentétben másokkal, mi, független képviselők lévén, nem frakciófegyelem alapján, hanem kizárólag a lelkiismeretünkre hallgatva, az igazságosság alapján szavaztunk, elutasítva a diszkriminációt, a kettős mércét.
Ugyanezen elvi alapon viszont megszavaztunk minden olyan rész-indítványt, amely (általánosságban, és nem egy-egy országot diszkriminatívan kiragadva) azt célozta, hogy ne kerülhessen sor a média hatalmi koncentrációjára, egy-egy milliárdos hatalmi csoport kezében tartására.

Strasbourg, 2009. október 21.

Morvai Krisztina
a Jobbik EP delegációjának vezetője

HozzászólásokMarika által a Október 21, 2009-on 2:04pm-kor

Nem volt válasz Morvai kérdéseire tejügyben
Morvai Krisztina kérdéseket tett fel Marianne Fischer Boel agrárbiztosnak, választ azonban nem kapott.
Gribek Dániel, Wed, 2009/10/21 - 13:38

Morvai Krisztina az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén valamint a plenáris ülésen is kérdéseket tett fel Marianne Fischer Boel agrárbiztosnak, választ azonban nem kapott a tejtermelők ügyében.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának ülésén valamint a plenáris ülésen is kérdéseket tettem fel Marianne Fischer Boel agrárbiztosnak. Rámutattam, hogy a most meghozott intézkedések még tűzoltó jellegűnek sem tekinthetőek, a gazdák inkább valamiféle könyöradományt kaptak. A következőkre kértem választ-sajnos sikertelenül:

- Levont-e valamiféle tanulságot az agrárbiztos és a Bizottság a tejválságból, s általában a mezőgazdaság számos más területét is érintő drámai helyzetből? Kívánnak-e foglalkozni a mélyebb okokkal - az alapvetően elhibázott EU agrárpolitikával, annak alapos újragondolásával - vagy csak folyamatos válságkezelésre kívánnak berendezkedni? Mit tekint Fischer Boel asszony a válság okának s hogyan kívánja, kívánják megakadályozni, hogy a jövőben hasonló válság kialakuljon?

- Az agrárbiztos úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok a 280 millió Euró nekik jutó részét "szabadon használhatják fel". Érthetjük-e ezalatt azt, hogy nem az "agrobiznisz" képviselői, az iparszerűen működő mezőgazdasági nagyüzemek kapnak segítséget, hanem azok, akiknek a megélhetésük van közvetlen veszélyben, azaz a kistermelők, családi gazdálkodók? (Én a magam részéről ezt kérem a magyar kormánytól!)

- A válság a legsúlyosabban a kistermelőket, családi gazdálkodókat érinti, közülük is leginkább az új tagállamok, így Magyarország gazdáit. Ismételten rámutattam: nemcsak végtelenül igazságtalan, hanem az egyenlő elbánás jogelvébe is ütközik, s így kifejezetten jogsértő, hogy piacunk 100%-át kellett felajánlanunk az Uniónak, ugyanakkor még most is csak töredékét kapjuk a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásainak. Megkérdeztem, hogy ezen jogsértés felszámolására milyen elképzelések vannak a Bizottságban.

Mint már jeleztem a kérdéseimre nem kaptam választ.

Szomorúsággal töltött el, hogy én voltam az egyetlen magyar képviselő, aki ebben a kiemelkedő fontosságú témakörben felszólalt, s határozottan kiállt a drámai helyzetben lévő magyar gazdák érdekeiért.

Strasbourg, 2009. október 20.

Morvai Krisztina EP képviselő

• First
• Előző
• Következő
• Last