DR.MORVAI KRISZTINA TISZTELŐI. ISTEN ÁLDJA

Irjon hozzászólást

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 21, 2009-on 4:52pm-kor

Dr. Morvai Krisztina nyílt levele Bencze József rendőrfőkapitánynak
2009-08-21 16:34 barikád.hu

Tisztelt Bencze József Országos Rendőrfőkapitány Úr!

A http://www.barikad.hu internetes honlapról értesültem arról, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom holnap, augusztus 22-én délután családi napot tart, valószínűsíthetően nagyszámú résztvevővel, közöttük sok gyermekkel és idős emberrel. Az esemény helyszíne egy magántulajdonban lévő földterület, a szentendrei Skanzen felé vezető úton. Ugyanebben az időpontban és helyszínen kerül sor a 2009. július 11. napján alakult Új Magyar Gárda elnevezésű – magyar állampolgárságú, mozgásszabadságukban és egyéb emberi jogaikban nem korlátozott személyekből álló - közösség találkozójára, ahol a magánszemélyek saját elképzeléseiknek megfelelően, az általuk meghatározott formában és tartalommal esküt kívánnak tenni. (Hangsúlyozom, hogy az Új Magyar Gárda elnevezésű csoport semmilyen formában nem kötődik a feloszlatott Magyar Gárda egyesülethez, amely a vonatkozó bírósági döntés következményeként jogi és ténybeli értelemben is megszűnt, a kb. tucatnyi volt egyesületi tag nem tevékenykedik többé együtt, egyesületi formában.)

Emberi jogi és alkotmányjogi szempontból az esemény minden vonatkozásban a magánélethez való (emberi) jog keretei közé illeszkedik, s természetesen nem bejelentés-köteles. A rendőrségnek jogállamban és demokráciában egy ilyen magán-eseményhez semmiféle köze NINCSEN!

Nyilvánvaló félreértés lehet az alapja annak a média információnak, amely szerint egy Európai Uniós jogállam rendőrsége beavatkozni szándékozna egy ilyen természetű, magánterületen rendezett eseménybe. Amennyiben a magyar rendőrség erre vetemedne, az azt vetítené előre, hogy visszatér az ötvenes évek diktatúrája, megszűnik a magánélethez és magántulajdonhoz való jog, a diktatúra minden korlátot elvesztene, újrakezdődnének a padlássöprések s az ÁVH általi önkényes elhurcolások. (Ebből 2006 ősze óta már kaptunk ízelítőt.)

Az Európai Parlament Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Bizottságának tagjaként arra kérem Önt, hogy szíveskedjen tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy a rendőrség e magán-rendezvénybe valóban be kíván-e avatkozni, s ha igen, mely jogszabályok és milyen intézkedés jogi alapját teremtik meg. Egyszerűbb megfogalmazásban: mi a tervezett intézkedésük jogi alapja? Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar rendőri vezetés igen nagy nyomás alatt áll. Magyarországot ma egy olyan szűk, erőszakos média és „értelmiségi” valamint politikus csoport kívánja irányítani, amely 2006. ősze óta minden alkalmat megragad az emberi jogok sárbatiprására, az önkény állandóvá tételére. Magyarország azonban jogállam. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség mozgásterét nem a magyar és a nemzetközi sajtó, még csak nem is egy szerény képességű, diktatórikus hajlamú rendészeti miniszter, hanem a
j o g s z a b á ly o k határozzák meg. Erre figyelemmel kérem, szíveskedjék világos és egyértelmű tájékoztatást nyújtani, -legkésőbb szombat délelőttig –arról, hogy mely jogszabályok alapján és milyen formában kíván a rendőrség magánterületre behatolni, s két magánjellegű rendezvényt milyen formában kíván –ha kíván -korlátozni.

Tájékoztatom, hogy a területen európai parlamenti képviselők, kül- és belföldi emberi jogi megfigyelők lesznek jelen, akik ellenőrzik, hogy a rendőrség esetleges fellépése jogszerű-e.

Tájékoztatom továbbá, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján Önnek, mint magyar állami szerv vezetőjének kötelessége jelen levelemre válaszolni, tekintettel arra, hogy EP képviselő vagyok. A helyzet sürgősségére tekintettel kérem azonnali és a nyilvánosság előtti válaszát.

A mai napon e levelet megelőzően megpróbáltam a felvetett kérdéseimre választ kapni a Szentendrei Rendőrkapitányságon, ahol egy órás várakozásom nem volt elegendő arra, hogy –az egyébként előzékeny – ügyeletes tiszt megtudja, ki az illetékes.

Nyilvánosság előtti mielőbbi válaszát várom!

Tisztelettel

Dr. Morvai Krisztina EP képviselő

barikád.hu

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 20, 2009-on 4:22pm-kor

Morvai Krisztina gárdista mellényben beszélt
2009-08-20 15:59 barikád.hu

Morvai Krisztina és ifjabb Hegedűs Loránt is a törvénytelenül feloszlatott egyesület mellényében szólalt fel csütörtökön a Margitszigeten a Jobbik augusztus 20-i rendezvényén. Mindketten elmondták, hogy szolidaritást vállalnak azzal a 18 emberrel, akiket szerdán az Egri Lokálpatrióta Egylet rendezvényéről hurcoltak el, mert a Magyar Gárda egyenruháját viselték.

A margitszigeti Nagyréten tartott rendezvényen több száz résztvevő előtt az EP képviselő megfordult, hogy mindenképpen azonosítható legyen a hátára varrt oroszlán alapján, milyen mellényt hord. Morvai Krisztina egyúttal azt is kijelentette, hogy nem hajlandó olyan országban élni, ahol "szemkilövetők és szemkilövők" határozzák meg, hogy "milyen ruhában járhatnak a tisztességes emberek".

A hallgatóság tagjai közül többen is a Magyar Gárda egyenruháját viselték, de a helyszínen járőröző néhány rendőr nem intézkedett.
Az ünnepségen Morvai Krisztina mellett felszólalt Balczó Zoltán EP-képviselő, aki a megválasztása óta Brüsszelben szerzett tapasztalatait osztotta meg a megjelentekkel, míg Vona Gábor pártelnök röviden köszöntette az egybegyűlteket. Hegedűs Loránt pedig megáldotta a Nemzeti Egyletek zászlait. Beszédét egyszer meg kellett szakítania, amikor a légierő két, a magyar, illetve az európai uniós zászlót hordozó, Mi-24-es harci helikoptere hangosan dübörögve egy kört írt le a margitszigeti Nagyrét felett.

Az úgynevezett Nemzeti Egyletek Mozgalmat, amelynek jelképe egy őrtűz és két keresztbe tett kard, a Jobbik hozta létre, saját meghatározásuk szerint azzal a céllal, hogy az ahhoz tartozók összetartsanak és az élet minden területén segítsék egymást.

delmagyar.hu - barikad.hu

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 20, 2009-on 10:31am-kor

2009-08-20. 10:05
Morvai Krisztina levele Szepessy Zsoltnak a szociális kártya kapcsán

Tisztelt Szepessy Zsolt Polgármester Úr! Köszönettel vettem és érdeklődéssel olvastam a szociális kártya bevezetésének tervéről szóló tájékoztatását. Az elképzeléssel - amely szerint a szociális segélyeket a továbbiakban a jogosultak nem költhetnék alkoholra, cigarettára, játéktermezésre és más luxuskiadásokra -teljes mértékben egyetértek, ezért azt a magam részéről támogatom s bízom a mielőbbi megvalósításban.
Engedjen meg néhány kiegészítő érvet, megjegyzést.
Jogászként hosszú éveken át volt szakterületem a gyermeki jogok kérdésköre, egyebek mellett a gyermekbántalmazás és a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód, így az elhanyagolás jelenségei. A kutatásaim, az általam látott és vizsgált tragikus esetek tapasztalatai megerősítettek abban a kikristályosodott nemzetközi jogelvben, hogy az államnak adott esetben magától a szülőtől is meg kell védenie a gyermeket, amikor-is a szülő a gyermek érdekeit semmibe véve, azzal ellentétesen jár el. A gyermek jogai és érdekei ilyenkor nemcsak lehetővé, de egyenesen kötelezővé teszik az állam számára, hogy minden lehetséges eszközzel beavatkozzon a felelőtlen szülőknek kiszolgáltatott gyermek oldalán. Amennyiben például a szülők nem járatják iskolába gyermeküket, az államnak - helyes értelmezés szerint - nem csupán joga, de kötelessége is, hogy a szülőket hatósági úton, minden lehetséges eszközzel kötelezze a gyermek taníttatására. Amikor a szülők - felelőtlenségük révén - a gyermek anyagi jellegű szükségleteit elhanyagolják, így például a gyermeket éheztetik, vagy nem megfelelően táplálják, gyógykezelését, gyógyszerelését nem biztosítják, iskolai felszereléséről nem gondosodnak, az államnak kötelessége olyan intézkedéseket tenni, amellyel a helyzetet orvosolja, a gyermeket a szülőkkel szembeni kiszolgáltatottságtól megvédi, megmenti. A gyermeki jogok nemzetközi szakirodalmában és az erre vonatkozó nemzetközi egyezményekben ez a megközelítés mára teljesen megszilárdult. Számomra évek óta érthetetlen, hogy Magyarországon egyes politikai erők miért hirdetik ennek ellenkezőjét, s miért érvelnek a szülők "szabadságával, emberi jogaival" a gyermek érdekeivel szemben. Mindebből egyenesen következik, hogy álláspontom szerint az államnak jogában áll a gyermekek, sőt a kiszolgáltatott más családtagok - így például az idősek - védelmében előírni, hogy a segélyeket a jogosult nem költheti saját élvezeti cikkeire (pl cigaretta, alkohol, játékterem), hanem köteles elsődlegesen a gyermek illetve a gondozásra szoruló más kiszolgáltatott hozzátartozó, valamint saját élelmezésére, gyógykezelésére, egyéb elsődleges szükségleteire fordítani. Mi több, a segély jogosultja helyes értelmezés szerint voltaképpen elsődlegesen a kiskorú gyermek. Így az a szülő, aki a gyermekének járó segélyt nem a gyermek szükségleteire fordítja, úgy jár el, mint a sikkasztó, aki a más pénzével sajátjaként rendelkezik.
Semmiféle alkotmányos, jogi, emberi jogi aggályom nincs afelől, hogy az állam ezt jogosult, sőt köteles megakadályozni, különös tekintettel a "gyermek érdeke mindenek felett!" nemzetközi emberi jogi alapelvére. A másik érvem azokkal szemben, akik a segélyek jogosultjainak "szabadságjogait" féltik a szociális kártya bevezetésétől, a következő. A segélyt az állam a munkából élő adófizetők befizetéseiből, emberiességi okokból, a társadalmi szolidaritás elve alapján folyósítja a rászorulóknak, azért, hogy túlélésük biztosítva legyen.
Ennek az anyagi juttatásnak a (jogi és gazdasági) természete alapvetően más, mint a munkáért, annak ellenértékeként járó munkabérnek, jövedelemnek. Az utóbbit a jogosult saját belátása szerint, szabadon használhatja fel - bár még itt is alkalmazhat az állam közvetett megkötéseket, hiszen a szülő ez esetben is elsődlegesen a kiskorú gyermek eltartására köteles. (Amennyiben a munkabérből, munkajövedelemből élő szülő jövedelmét saját luxus kiadására költi, miközben gyermeke éhezik, nem kapja meg a szükséges gyógyszert vagy iskolai felszerelést, éppúgy jogellenesen jár el, s büntethető, mint a segélyből élő szülő.) A segély természetéből következik, hogy az az elsődleges szükségletek (étkezés, lakhatási költségek, gyermekek iskoláztatása) szolgálja. Semmiféle alkotmányos akadálya nincs annak, hogy az állam különbséget tegyen a munkából származó, annak ellenértékeként kapott jövedelem felhasználhatósága és a segély felhasználhatósága között. Más megfogalmazásban: az állam kimondhatja azt, hogy segély nem költhető élvezeti cikkekre, csak alapvető szükségletekre. Ilymódon a szociális kártya ötlete összhangban van az alkotmánnyal, az irányadó jogelvekkel s az emberi méltóság elvével is. (Aki úgy gondolja, hogy az emberi méltóság elvéből következik, hogy a segély alkoholra, cigarettára és játékteremre költhető, alapos tévedésben van a fogalom természetét illetően.)
Külön öröm volt számomra, hogy Polgármester úr terve szerint a szociális kártyával a segélyeket magyar kis- és középvállakozóknál lehetne elkölteni. Ennek jelentősége - különösen a gazdasági válság idején - nem szorul magyarázatra. Alkotmányos vagy jogi akadályt itt sem látok. Ellenkezőleg: az elképzeléssel az állam munkahelyeket teremt illetve tart meg, előmozdítja a magyar vállalkozók lehetőségeit, a vállalkozáshoz való jogot, mint emberi jogot,ezzel alkotmányos kötelezettségét teljesíti.
Annak hangsúlyozásával javaslom kiegészíteni az elképzelést, hogy helyi kisgazdák, családi gazdák által helyben megtermelt, egészséges magyar élelmiszert lehessen vásárolni a segélyekből a szociális kártyával. A helyben, egyszerűen megszervezhető értékesítési lehetőség a leszorított felvásárlási árak és a mesterségesen tönkretett magyar mezőgazdaság miatt nagy bajban lévő gazdák helyzetét könnyítené. Tudvalévő, hogy a helyben, kisgazdák által megtermelt és esetleg feldolgozott élelmiszer lényegesen egészségesebb, mint a hipermarketekben kapható távolról ideszállított, vegyszerekkel mérgezett. Mind gazdasági, mind egészségvédelmi okokból indokolt lehet tehát az, hogy a szociális kártyával helyi kistermelőktől, helyi feldolgozóktól, helyi piacon vagy helyi boltban lehessen élelmiszert beszerezni.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy - a feni megjegyzésekkel kiegészítve - a javaslatot kiválónak tartom és szívből kívánom, hogy a szociális kártya mielőbb bevezetésre kerüljön.
Polgármester úr munkájához jó egészséget, sok sikert kívánok!

Tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina, Európai Parlamenti Képviselő (Jobbik)
(Kuruc.info)

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 19, 2009-on 10:46pm-kor

2009-08-19. 18:41
I. Nemzeti Gazdafórum Veszprémben - meghívott előadó: Morvai Krisztina

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 19, 2009-on 8:37am-kor

2009-08-19. 08:16
"Nem fognak belőlünk palesztinokat csinálni" - Morvai nyílt levele Tóth Gábornak

Tisztelt Tóth Gábor Budapesti Rendőrfőkapitány Úr! Hallottam arról szóló hivatalos tájékoztatóját, hogy az Új Magyar Gárda tervezett demonstrációját a BRFK fel fogja oszlatni. Láttam az egyik „liberális” tévé reggeli műsorában, hogy a riporter kéjes örömmel faggatta önt annak részleteiről, hogy erre majd milyen módon, milyen eszközökkel fog sor kerülni.

Az újságíró látható nosztalgiával gondolt vissza a 2006. őszi eseményekre, amikor még teljes mértékben szocialista-liberális elképzelések és ízlés szerint tevékenykedett a rendőrség Magyarországon. Azaz: válogatás nélkül vadászták le, verték össze és börtönözték be az országot kifosztó, gyarmattá tevő kormánnyal szemben tiltakozókat, de akár a járókelőket is, s lövöldözték ki a szemét az 1956. évi
Forradalom ötvenedik évfordulójára emlékezőknek. Tudjuk, hogy a hazaszerető magyarokat szélsőségesező, fasisztázó, megfélemlíteni vágyó törpe kisebbség számára ezek voltak az igazi szép idők. Tájékoztatom Főkapitány Urat, hogy véget fog érni az a bizarr állapot, amikor a szemkilövetők, az ország teljes kifosztását szervező és lebonyolító szűk elit uralkodik a mi Hazánkban s felháborító módon ők mernek velünk szemben – az őket kiszolgáló rendőrség által s minden más lehetséges eszközzel - fellépni, bennünket fenyegetni, a saját hazánkban jogfosztottá, alávetetté tenni. Ma még a szemkilövetők, a nemzeti vagyont fosztogatók diktálnak Magyarországon, ők irányítják és torzítják el a közbeszédet, a médiát, a gazdaságot, miközben a magyarok többsége megfélemlítettségben és nyomorúságban él. Ennek azonban vége lesz, Főkapitány úr, el fog jönni az igazság órája és vissza fogjuk venni a Hazánkat a megszállóktól és helytartóiktól.
Addig is, engedje meg, hogy a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjeként és az EP Szabadságjogi, Igazságügyi és Rendészeti Bizottságának tagjaként tegyek néhány megjegyzést az Új Magyar Gárdával szemben tervezett lépéseikkel s az azt kísérő kormánypárti üdvrivalgással kapcsolatban. Szeretném emlékeztetni arra, hogy miért is született meg 2006. őszen a Magyar Gárda ötlete. Nos, két olyan esemény miatt, amelyek a magyar rendőri vezetés gyalázatos bűncselekményei voltak, s amelyek kapcsán világossá vált, hogy a magyar rendőrség a diktatórikus kormány kiszolgálója, Hazánk gyarmatosításának aktív elősegítője lett.
Az első eseménysor a 2006. őszi rendőri brutalitás-sorozat volt, amellyel elkezdődött az az emberi jogi krízishelyzet, amely mind a mai napig tart. Ekkor alakult ki az a feje tetejére állított állapot, amikor a szemkilövetők merészelték szélsőségesnek nevezni azokat, akik a XXI. század Európai Uniójában utcai tömeggyűléseken részt venni merészeltek. Ezen abszurd tragikomédia egyik új eleme, hogy a szemkilövető kormány minisztere, Göncz Kinga az Európai Parlament Szabadságjogi Bizottságának alelnöke lett. (Most indítok egy nemzetközi kampányt azért, hogy ez a gyalázatos helyzet megszűnjön, a magyarországi emberi jogi helyzet világossá váljon, s az emberi jogokat lábbal tipró politikus e posztjáról lemondjon illetve eltávolításra kerüljön. Ezúton is kérek minden jóérzésű magyart és külföldit, hogy írásban tiltakozzon az Európai Parlament elnökénél amiatt, hogy kecskére bízzák a káposztát, szemkilövetőre az emberi jogok védelmét.) Nos, a 2006. őszi vérengzések után voltak néhányan, akik azt mondták: Eddig és ne tovább! Ők úgy gondolták, hogy jogunk van megvédeni magunkat a szemkilövésektől, a nyílt utcán összeveréstől, a börtönbeli kínzásoktól…S ennek egyik lehetőségét látták a Magyar Gárdában. Én magam is megtapasztaltam, hogy az emberi jogainkat semmibe vevő, egyebek mellett engem is –képviselőjelöltként – megtámadó rendőrséggel szemben hatékony védelmet jelentett a Gárda. Ezúton is hálásan köszönöm Nekik, hogy több ízben megvédtek az Ön parancsnoksága alatt álló jogsértő garázdáktól („rendőröktől”).
A másik esemény – szinte ugyanekkor – Szögi Lajos tanár úr brutális meggyilkolása volt. Mint emlékezetes, az emberi mivoltából kivetkőzött ötvenfős horda két gyermeke szeme láttára verte agyon az autójából kirángatott áldozatát. Az önök rendőrsége ekkorra már olyan mértékben csak a kormányellenes tüntetők megrendszabályozásával, bántalmazásával és a hibbant kormányfő állandó védelmével volt elfoglalva, hogy a véres tragédiát nem hogy megelőzni, de kinyomozni sem tudták. Mivel valószínűleg az egész rendőri állomány tömegoszlatási (polgár-verési) gyakorlaton vett részt, nem tudtak kellő létszámú és felkészültségű rendőrt küldeni a helyszín biztosítására, a nyomok rögzítésére, az elkövetők elfogására. Ez az eset is jelezte, hogy a rendőrségen a szakmai jellegű tevékenység gyakorlatilag megszűnt, a feladatkör az országot fosztogató gyarmatosító csoport politikai jellegű kiszolgálására redukálódott. Ily módon a vademberek túlnyomó többsége megúszhatta a felelősségrevonást. S lássanak csodát, ez sem tetszett néhány magyar embernek. Azt mondták, tűrhetetlen, hogy a rendőrség teljességgel elhanyagolja bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatait, s magára hagyja az erőszaknak, a lopásoknak, az egyre terjedő bűnözésnek kitett embereket, főként faluhelyen. (Mára már világossá vált ennek oka is: a jogfosztott és védtelen vidéki emberek a tervek szerint nyilván el fognak menekülni otthonaikból, hátrahagyják földjeiket, amelyek a megszállók zsákmányává válhatnak. Mi más lehet annak hátterében, hogy a hatalom nem engedi a rendőrséget rendőri munkát végezni, azaz a bűnt megelőzni és üldözni, a lakosságot a bűncselekményektől megvédeni?) Ez volt a Magyar Gárda megalapításának másik oka. A Gárda megálmodói azt szerették volna, hogy a vidéki magyar emberek teljes kiszolgáltatottsága és állandó megfélemlítettsége megszűnjön. Azt szerették volna, hogy mi magyarok a megszállókkal, a helytartókkal szemben erőt tudjunk mutatni. A cigányságot és a zsidóságot a saját meggazdagodásához és hatalmi tébolyához eszközként felhasználó szűk elit elérte, hogy a Magyar Gárda Egyesületet feloszlassák. Ezek után 2009. júliusában a magyaroknak a tömeges bűnözéssel és a diktatórikus rendőrséggel szembeni védelme érdekében megalakult egy új mozgalom, az Új Magyar Gárda. A hatalmat láthatóan nem érdekli az az „apró” tényező, hogy ez a mozgalom egy újonnan létrejött szövetség, amely tevékenysége köztudomásúlag nem kötődik a feloszlatott Magyar Gárda Egyesülethez, hiszen az utóbbi már nem is működik. Tudom, Főkapitány úr, hogy az ilyen „szőrszálhasogató jogászkodás” – mint általában a jogállamiság – nem nagyon van ínyére a magyar rendőrségnek és a szervezetet irányító politikai illetve „értelmiségi” erőknek, így ezt a kérdést nem is erőltetem. Csupán bizakodni tudok abban, hogy a magyar rendőrséget, a magyar médiát, a magyar gazdaságot a kezében tartó, s a magyar embereket terrorizáló elit napjai meg vannak számlálva. Bízom benne és hiszem, hogy a magunkfajta magyar emberek visszakapják Hazájukat, s csak rossz emlék marad az az idő, amikor éveken át lábbal taposhatták emberi méltóságunkat és emberi jogainkat, amikor szabadon lőhettek ránk, verhettek és könnygázazhattak (20-30 cm-ről), bebörtönözhettek és kínozhattak. Főkapitány Úr, jómagam és az engem listavezetőként Európai Parlamenti képviselőnek jelölő Jobbik Magyarországért Mozgalom mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország a jelenlegi diktatúra helyett demokratikus jogállam legyen, ahol az emberi jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartják.
A gonosz erőknek nem sikerülhet Palesztinát csinálni a Hazánkból. Tájékoztatom Önt, valamint a magyar és a nemzetközi közvéleményt: az lehet, hogy a nyakunkon ülő helytartók feloszlattatják az önvédelmünkre létrejött Magyar Gárdát és ellehetetlenítik az Új Magyar Gárdát is. De azt nem fogják tudni megakadályozni, hogy ha a szükség úgy hozza, alkalmas időben a magunkfajta magyar emberek kapával és kaszával kergessék el megszállóinkat és helytartóikat a tőlünk ellopott földekről, a mi nemzeti vagyonunkból, a Mi Hazánkból. Ebben a nemes önvédelmi küldetésben tudom, számíthatunk arra sok-sok nemzeti érzelmű magyar rendőrre, akiket önök három éve folyamatosan a hivatásuk és a magyarságuk megtagadására kényszerítenek. Hosszú idő után ez lehet majd az első alkalom, Főkapitány Úr, amikor ön büszke lehet az (egykori) alárendeltjeire. Mégegyszer összefoglalva: Sok mindenben mesterkedhetnek, elérhetnek látszatsikereket, de nem fognak belőlünk palesztinokat csinálni! Nem és nem, Kedves Főkapitány úr!
Amennyiben más politikai ellenfeleikhez hasonlóan engem is koncepciós büntetőeljárás indításával kívánnának megfélemlíteni, tájékoztatom önt, hogy mentelmi jogom miatt ehhez az Európai Parlament összehívása szükséges. Remélem, hogy ezt nem gumilövedékek, vízágyúk és gumibotok segítségével próbálják megtenni.
Üdvözlettel:
Dr. Morvai Krsztina EP képviselő
Budapest, 2009. augusztus 18.
Ui: Szíves közbenjárását kérem ahhoz, hogy telefon-lehallgatásaimat korszerűbb eszközzel oldják meg. Egykori ENSZ-beli és mostani Európai Uniós külföldi munkatársaimmal, képviselőtársaimmal telefonálva sokat szégyenkezek az elmaradott, versenyképtelennek tűnő magyar technika miatt, amikor az erős visszhangozásból, a vonal rendszeres megbontásából mindenki azt a következtetést vonja le, hogy „mi magyarok” még egy jó kis lehallgatásra is képtelenek vagyok. Virág elvtárs a Tanú filmből forog a sírjában!

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 18, 2009-on 10:43am-kor

Jobbikos családi nap Morvaival és a Gárdával
2009. augusztus 17. 22:40
HunHír.Hu-információ

A Magyar Gárda, a Jobbik és Morvai Krisztina a budapesti Margit-szigetre várja szimpatizánsait Szent István ünnepén egy közös, minden részében ingyenes családi nap eltöltésére gyerekprogramokkal, beszélgetésekkel, este a tűzijáték előtt pedig Szkítia-koncerttel.

A Margit-szigeti Nagyrét kiváló helyszínként szolgál ahhoz, hogy az érdeklődők közvetlenül beszélgessenek Morvai Krisztinával, a gyerekek a családi akadályversenyen vegyenek részt, vagy só-liszt gyurmából megalkossák nemzeti jelképeinket. A Jobbik információs sátrában az interaktív tesztek kitöltéséért kisebb, a Nagy-Magyarország kirakók 15 percen belüli összeillesztéséért pedig
nagyobb ajándék jár.

A rendezvényt a Magyar Gárda biztosítja, melynek tagjai külön sátorban várják az érdeklődőket. Az Egészség Spirituális Egyesület képviselői pedig ősi magyar módszerekkel segítenek egészségünk megőrzésében, javításában.

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 11, 2009-on 9:10pm-kor

Liberális bocsánatkérés Morvai Krisztinától és a rendőrterror áldozataitól
2009.08.11. 21:03

Nyilvánosan kért bocsánatot Nadja Hirsch német liberális (FDP) Európa Parlamenti képviselő Morvai Krisztinától (Jobbik) és a 2006 ősze óta tartó magyarországi rendőrterror áldozataitól, továbbá minden magyartól akiket megbántott méltatlan viselkedésével az Európa Parlament emberi jogi bizottságának múlt heti ülésén.

A német képviselőnő és frakciótársa, Alexander Alvaro gúnyosan nevetgélt miközben Morvai Krisztina a magyarországi emberi jogi krízishelyzetre és a politikai megrendelésre végrehajtott rendőri brutalitásra hívta fel a bizottság figyelmét. A Jobbik EP képviselője már beszéde közben szóvá tette a liberális képviselők viselkedését, ám akkor nem érkezett reakció részükről.
Később Morvai Krisztina a JobbikTV-n keresztül intézett felhívást a civil társadalom felé, hogy aki megbántva érzi magát, tegye szóvá egy email formájában felháborodását. A feltehetően több száz civil tiltakozásának hatására Nadja Hirsch pár óra múlva az interneten közzé tett levelében elnézést kér a viselkedéséért , ami szerinte "nem volt helyes".

"Akarom hogy tudd , hogy NEM a hozzászólásodon nevettem" - írja Nadja Hirsch - "Nagyon sajnálom ha úgy tűnt, vagy ha megsértettelek , vagy megsértettem a Magyarembereket. Ismerem a harcodat az emberi jogokért és ez nagyon fontos. Ezért különösen nagyon sajnálom és remélem el tudod fogadni bocsánatkérésemet".

Morvai Krisztina egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy ilyen egyszerűen elfogadja-e a német képviselő bocsánatkérését vagy további lépéseket vár tőle.

Az biztos, hogy a Jobbik EP képviselője a magyar emberek segítségével ismét bebizonyította, hogy nem tűrjük el senkitől a magyar ügyek kigúnyolását és keményen kiállunk a nemzeti érdekek és a magyar emberek védelmében.

A Jobbik várja Alexander Alvaro ( alexander.alvaro@europarl.europa.eu ) reakcióját is, akit eddigi hallgatása miatt lemondásra szólítanak fel.

(Barikád.hu)

HozzászólásokPro Hungaria által a Augusztus 5, 2009-on 3:55pm-kor

Morvai Krisztina lesz a Jobbik miniszterelnök-jelöltje?
2009.08.05. 12:29

A Magyar Szocialista Párton felbuzdulva a Jobbik is nekilátott a miniszterelnök-jelölt keresésének, legalább is erre utal, hogy a radikális párthoz közeli portálon Vona Gábort és Morvai Krisztinát emlegetik lehetséges befutóként. Ezt támasztja alá a Jobbik szimatpizánsainak online megszavaztatása is.

Az MSZP november végére, december elejére tervezett kongresszusán nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét - közölte Lendvai Ildikó pártelnök az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményében. A szocialisták ezen a kongresszuson fogadják majd el programjukat egy politikai, szakmai és társadalmi vitasorozat végén. E program képviseletére nevezik majd meg kormányfőjelöltjüket, és ennek alapján indítják el kampányukat is - áll a dokumentumban.

A szocialisták bejelentésére válaszul a Jobbik ügyeiben meglehetősen tájékozott Kuruc.info szavazásra bíztatja olvasóit: döntsék el, kit látnának szívesen a radikális párt kormányfő-jelöltjeként. A portál ugyanakkor azt írja, hogy a Jobbik várhatóan csak jövő év elejére dönt a kérdésben, de Vona Gáboron kívül értelemszerűen Morvai Krisztina neve is szóba kerülhet.

Az online voksolás jelen állása szerint egyébként a Jobbik iránt elkötelezett választók Vona Gábort támogatnák legszívesebben, de a párt környékén csak a közelmúltban feltűnt Morvai Krisztina is bírja a voksolók több mint harminc százalékának bizalmát.

Hogy Morvai Krisztina ismertsége még a párt szimpatizánsai között is vetekszik Vona Gáboréval, azt a Heti Válaszban egy hónappal ezelőtt publikált felmérés is igazolja. A kérdésre, miszerint „Ki a Jobbik elnöke?", közel ugyanannyian Morvait nevezték meg, mint ahányan Vona Gábor nevét említették.


hetiválasz.hu

HozzászólásokPro Hungaria által a Július 28, 2009-on 8:58am-kor

2009-07-28. 07:49
Morvai Krisztina a háziasszonyokhoz: magyar gazdától vásároljunk magyar terméket!

Kedves Magyar Gazdák! Kedves Magyar-szívű Háziasszonyok, Kedves „Magunkfajták”!
Hálásan köszönöm a tejtermelő gazdáknak, hogy felhívásomra részletes és őszinte beszámolókat juttattak el nekem a magyar „tejesgazdák” keserves helyzetéről.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagjaként lehetőséget kaptam a felszólalásra a Bizottságnak a tejtermelők helyzetével, valamint a 2010. évi költségvetéssel kapcsolatos ülésén. (Ehhez kértem segítséget, tapasztalatokat a gazdáktól.)
Felszólalásomat – amely remélhetőleg hamarosan elérhető lesz az interneten - azzal kezdtem, hogy a magyar gazdák üzenetét szeretném tolmácsolni az Európai Uniónak. Elmondtam, hogy a felvásárlási árak mesterséges leszorítása miatt a gazdák sorra mennek tönkre, mert a tejért kapott összeg a bekerülési költségek fedezésétől is távol van. Rámutattam, hogy a nagy élelmiszerláncok, durván visszaélve helyzetükkel, - nyilvánvalóan összebeszélve – siralmasan alacsony árat kínálnak a termelőnek, s igen igazságtalan hatalmas profitot érvényesítve magas árat a fogyasztónak. Kértem az EU segítségét, e jelenséggel szembeni határozott, kemény fellépésben s abban, hogy a gazdáknak minél több lehetőségük legyen a közvetlen értékesítésre. Ez utóbbi, azaz a fogyasztók felé a kizsákmányoló kereskedők „kikapcsolásával” történő árusítás az alkalmas módszer arra, hogy az eladó (a termelő) és a vevő (a magyar háziasszonyok, családok) egymásra találjanak s a hatalmas árrést kiküszöbölve mindenki jól járjon. A vevő elsősorban azért, mert tudja, hogy mi az, amit fogyaszt (adott esetben magyar falusi kisgazdától beszerzett friss, valódi tej, vagy tejtermék – nem pedig az áruházak polcain lévő génkezelt szója-származék, ami tehenet sosem látott), a termelő pedig a tisztességesebb ár érvényesíthetősége miatt. Támogatást kértem tehát ahhoz, hogy minél több lehetősége legyen a magyar gazdáknak a tej és tejtermékek házhoz szállítására, hűtőkocsiból történő értékesítésére, helyi piacon vagy háznál történő árusításra. Mint kiderült, ez a megközelítés teljes összhangban van az EU elképzeléseivel, szó nincs róla, hogy az Unió a magyar hatóságokhoz hasonlóan minden gazdában, minden közvetlen értékesítésben valamiféle „közegészségügyi kockázatot” látna. Küldetésemnek tekintem, hogy ezt a szemléletet itthon tudatosítsam. Hasonlóképpen közvetítettem azt az üzenetet, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozás, élelmiszeripar tönkretétele miatt (is) szükség lenne kis, helyi feldolgozó üzemek létesítésére és támogatására, ahol házi sajtot és egyéb tejterméket lehetne előállítani és értékesíteni.
A tejtermelők helyzetének javítására irányuló lépésekről szóló vita szeptember elején folytatódik – beszámolok majd róla, hogy mit sikerült elérni. Addig is szeretettel kérem a magyar háziasszonyokat, a családi bevásásárlást végző férfiakat, a családokat, hogy SEGÍTSÜNK EGYÜTT A MAGYAR TEJES-GAZDÁKON S EZÁLTAL MAGUNKON, SAJÁT EGÉSZSÉGÜNKÖN IS! Kezdjünk el minél többen házi tejet és házi tejtermékeket vásárolni. A hipermarketből szokjunk át a helyi piacra, illetve nézzünk utána, hol kapható a környékünkön – lehetőleg magyar kisgazdától, családi gazdaságból származó – friss, egészséges tej és tejtermék. Kezdjük el ezt vásárolni s biztassunk erre szomszédokat, kollégákat, barátokat is! Ily módon hétköznapjainkban is összekapcsolódhat a hazaszeretet és a családunk egészségéért való áldozatvállalás. (Igen, ez áldozatvállalás, mert tudjuk, hogy a multik pazar üzletközpontjaiban könnyebb tolnunk a kosarunkat, s egy helyen mindent belegyűjtenünk, mint piacra járni, érdeklődni, vásárlási szokásainkat megváltoztatni. De ha haladéktalanul nem kezdünk hozzá a változtatáshoz, a magyar élelmiszer tudatos vásárlásához, akkor hamarosan azt vesszük észre, hogy a multik nemcsak a magyar gazdákat teszik tönkre, hanem visszavonhatatlanul gyarmatot csinálnak egész Magyarországból. Ezt nem hagyhatjuk!) Vásároljunk magyar gazdától magyar tejet, magyar tejterméket, s persze magyar zöldséget, gyümölcsöt, húst! Kérem, hogy ezt tekintsék minél többen szívügyüknek, s ezt a kérést továbbítsák minél többeknek!
Itt szeretném folytatni a mezőgazdasági bizottsági munkámról szóló további beszámolót.
Büszke vagyok arra, hogy – Varga Géza szakértő munkatársam segítségével – olyan módosító indítványokat adunk be a 2010. évi EU-költségvetéshez, amelyek alapvetően új szemléletet vezetnek be a mezőgazdasági támogatások megközelítésébe. Ennek lényege, hogy a jelenlegi három „keresztmegfelelési” (cross-compliance) faktor mellé egy továbbit vezetnénk be, a mezőgazdasági támogatások megadásának feltételéül. Ez lenne a „társadalmi kereszt-megfelelés”. Eszerint a közpénz felvételéért cserébe a közjót is szolgálni kell, s annak, aki mezőgazdasági támogatást vesz fel, annak összegével arányosan munkahelyeket kell teremtenie és fenntartania. Véget kell vetni annak az igazságtalanságnak, hogy a hatalmas földterületek után a nagybirtokosok úgy vesznek fel busás összegeket az európai adófizetőktől, hogy minél nagyobb a földterület, és – ezáltal – minél nagyobb a támogatási összeg, arányosan annál kevesebb munkahelyet biztosítanak, hiszen szinte kizárólag gépekkel dolgoztatnak. A kis és családi gazdaságok munkahelyteremtő és munkahelymegtartó képessége arányosan sokkal jobb, mint a nagyoké. (Egy családi gazdaság, kis gazdaság relatíve/arányosan több munkahelyet tart fenn, mint egy nagybirtok, mezőgazdasági nagyüzem.) Ebből következik, hogy – a társadalmi igazságosság, a munkalehetőségek biztosítása érdekében – a támogatásokat át kell csoportosítani és a jelenleginél nagyobb mértékben kell támogatni a kis és családi gazdaságokat.
Lássunk egy példát. A tejtermelőkről szólva megállapítható, hogy az átlag állatlétszám alatti gazdaságokban a szükséges munkaerő relatíve több, mint a „nagyoknál”. Módosító indítványunkban kértük, hogy e kisgazdaságokhoz és családi gazdaságokhoz csoportosítsanak át forrásokat, a „társadalmi keresztmegfelelés” elvének megfelelően. Ez lehetővé tenné, hogy például egy családi gazdaságban, ahol a férj az állatokat gondozza, s így ez idő szerint egy munkahelyet biztosít a gazdaság, a megnövekedett támogatásból lehetőséget kapjon a tejfeldolgozásra, amely a feleségnek vagy más hozzátartozónak biztosítana munkát. A lényeg: a mezőgazdaságból élők munkalehetőségének megtartása és bővítése, ezáltal következményként a falu megmaradásának, megtartó erejének növelése is. Az kapjon az EU-tól mezőgazdasági támogatást, aki kiveszi a részét a jelenlegi drámai válság megoldásában és továbbiak megelőzésében úgy, hogy a mezőgazdasági tevékenységhez emberi munkaerőt vesz igénybe – a kizárólag gépi nagyüzemi termelés helyett – s ezáltal munkahelyeket létesít és tart fenn, emberhez méltó életlehetőséget, munkalehetőséget biztosít a vidéki embereknek.
Az ezzel kapcsolatos felszólalásom igen nagy sikert aratott Brüsszelben. A kis és családi gazdaságok európai érdekvédelmi szövetségeinek jelenlévő képviselői a szünetben gratuláltak, s megkérdezték, miért olyan kevés a magyar gazda, illetve gazdaszervezet az európai ernyőszervezetekben. Felhívták a figyelmemet arra, hogy az érdekvédelem lehetőségei, többek között a hipermarket láncok elleni fellépés lehetőségei megsokszorozódnak, ha a kisgazdák határokon át is érvényestik az érdekeiket. Rámutattak: a magyar és a francia vagy más európai kisgazda közös ellensége az a multinacionális /hipermarket „birodalom”, amely a felvásárlási árakat mindenhol leszorítja, profitéhségével a gazdákat tönkreteszi. Itt az ideje az összehangolt érdekvédelemnek. Szintén fontos küldetésemnek tekintem, hogy a magyar gazdáknak ebbe az európai, nemzetközi érdekvédelmi rendszerbe segítsek bekapcsolódni.
Egyebek mellett e témával is szeretnék foglalkozni augusztus 29-én azon a gazdafórumon, ahol szeretnék megismerkedni és tapasztalatokat nyerni a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék ügye iránt elkötelezett gazdákkal és gazda csoportokkal, elsődlegesen a kisgazdák, családi gazdák köréből, mivel a Jobbik elsődlegesen az ő érdekvédelmüket vállalta és vállalja programjában. (Aki még nem ismeri a Jobbik európai parlamenti programját, így mezőgazdasági/vidékfejlesztési programját, kérem látogasson el honlapomra, ahol elolvashatja: http://www.morvaikrisztina.hu
Kérem, hogy a gazdafórum iránt érdeklődök jelezzék részvételi szándékukat email címemen: kmorvai@t-online.hu.

Köszönöm szépen együttműködésüket és segítségüket,
Szeretettel
Morvai Krisztina

HozzászólásokPro Hungaria által a Július 27, 2009-on 10:25am-kor

2009-07-27. 10:00
Morvai Krisztina viszontválasza a fideszes EP-képviselők nyílt levelére

Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke
Tőkés László, a néppárti magyar képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke
Szájer József, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának alelnöke
Gál Kinga, a szabadságjogokkal foglalkozó bizottság első alelnöke
részére

Tisztelt Schmitt Pál, Tőkés László, Szájer József és Gál Kinga Képviselőtársaim!
A 2006 ősze óta tartó magyarországi emberi jogi válsághelyzettel kapcsolatos levelemre írt válaszukat köszönettel megkaptam.

Sajnálatos módon nem ismertem meg álláspontjukat a levelemben felvetett két legfontosabb kérdésről:

1. Hajlandó-e a Fidesz EP-delegációja támogatni a 2006 ősze óta tartó magyarországi emberi jogi válsághelyzet kivizsgálására irányuló európai parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására irányuló kezdeményezésemet? Mint tudják, egy ilyen vizsgálóbizottság létrehozását legalább 40 képviselő közösen indítványozhatja. A terv megvalósításához feltétlenül tudnom kellene, hogy számíthatok-e Önökre? Esetleg megosztanák-e velem és a magyar nyilvánossággal, hogy látják-e a vizsgálóbizottságnak bármiféle akadályát, s ha igen, mi az? Természetesen szívesen egyeztetek Önökkel a bizottság felállítására irányuló kezdeményezés tartalmát, szövegét illetően, de az alapkérdés megmarad: hajlandóak-e a leghatékonyabb eszköz, a vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezésére? Úgy gondolom, hogy a demokratikus politizálás lényeges eleme, hogy az ilyen kiemelkedő súlyú kérdésekben a választópolgárok véleményünket megismerhetik, mert azt előttük világossá és egyértelművé tesszük.
2. Elmaradt a válasz arra a kérdésre is, hogy hajlandóak-e közös tiltakozást bejelenteni az ellen, hogy az állampolgári jogokkal (szabadságjogokkal) foglalkozó EP-szakbizottság elnökhelyettesévé azt a Göncz Kinga asszonyt tették, aki tagja volt azon kormányoknak (Gyurcsányénak és Bajnaiénak), amelyek a szemkilövetésben, a magyar emberek megalázásában és megfélemlítésében, az utcai tüntetőkkel szembeni jogtiprásban, az emberi jogok semmibevételében jeleskedtek és jeleskednek? Meglepetésemre Önök válaszlevelükben Göncz Kinga emberi méltóságának védelmét helyezték előtérbe, és semmiféle megrökönyödésnek nem adtak hangot amiatt, hogy egy elnyomó diktatúra kormánytagja Gál Kingával közös pulpituson ülve komoly emberi jogi pozíciót kapott az Európai Parlamentben.
Levelüket meglepetésemre a következő, sokatmondó figyelmeztetéssel fejezték be: „Vannak határok, amelyeket nem lehet következmények nélkül átlépni.” Ezt esetleg fenyegetésnek vegyem? Mondják, kedves képviselőtársaim: e szavakat biztos, hogy hozzám kell címezniük, nem inkább a hazánkat kezükben tartó diktátoroknak?
Engedjenek meg még egy megjegyzést, megállapítást! A magyarországi emberi jogi válsághelyzet nem 2006. október 23-án kezdődött, és nem is akkor ért véget. Magyarország mai helyzetének pontos megítélésében ezen összefüggéseknek komoly szerepük van, ezért engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a diktatúra kialakulásának kronológiáját, a teljesség igénye nélkül.
Amikor 2006. szeptember 17. napján Gyurcsány Ferenc ördögi hazugságbeszéde, az őszödi beszéd nyilvánosságra került, megkezdődött a hosszú heteken át tartó – sőt, most is létező – Kossuth téri tiltakozássorozat. A tömeges rendőrterror szeptember 19-én éjszaka kezdődött el, amikor a Kossuth térről hazafelé tartó tüntetőket, illetve munkából vagy máshonnan a városban tartózkodókat vertek össze a rendőrök tömegesen, tettek rabszállító autókba és börtönöztek be. Erre mondta másnap Gyurcsány, a Hibbant Néró, hogy a rendőrség „példamutatóan járt el”. Erre figyelemmel a levadászások, brutalitások, bebörtönzések folytatódtak, s a két nap elteltével százas nagyságrendben voltak összevert, a börtönben is megkínzott politikai foglyok a rács mögött. E foglyokat a diktatúra médiája randalírozó csőcselékként állította be. Társadalmi hátterük igen különböző volt, kiemelkedő számban volt közöttük „középosztálybeli családokból származó” egyetemista, illetve fiatal értelmiségi. Mind az utóbbiakról, mind a bebörtönzöttek, összevertek kb. kilencven százalékáról azóta bebizonyosodott, hogy teljesen ártatlanok voltak. Ehhez képest a Rákosi-időket idéző módon egy-két perces meghallgatásokat követően ezeket az embereket, hangsúlyozom, tömegesen, azaz százszámra előzetes letartóztatásba helyezték, így is biztosítva teljes kiszolgáltatottságukat, megfélemlítésüket, kínzásukat és megalázásukat. A többpártrendszer és a demokrácia lényegéből következik, hogy a Fidesznek mint legnagyobb ellenzéki pártnak haladéktalanul az ENSZ-hez, az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az ide akkreditált nagykövetekhez és a nemzetközi sajtóhoz kellett volna fordulniuk (a legnagyobb nyilvánosság mellett), tájékoztatva őket arról, hogy Magyarországon totális diktatúra kezdődött el, s minden lehetséges eszközt be kell vetni ennek felszámolására. Ez nem történt meg. Az általam nagyra becsült Ékes Ilona fideszes képviselőasszony úgy járt be a börtönbe a fogvatartottakhoz, mint egy megszállás alatt lévő ország nyílt diktatúrájában egy megtűrt szerzetesrend kedves nővére. Úgy tűnt, hogy az ellenzéki pártpolitikusok tudomásul vették: „Ezek ennyit engednek meg nekünk, többet nem, akkor felháborodhatunk, de nem tehetünk semmit. Gondozzuk szeretettel a politikai foglyok és hozzátartozóik lelkét!” Ekkor alakult ki az MSZP-SZDSZ vezetésben az a biztos tudat, hogy ők a magyar néppel bármit megtehetnek, minden következmény nélkül. Ekkor kezdődött el az a jogtipró diktatúra, amelynek kicsúcsosodása volt az október 23-i szemkilövetés és bántalmazássorozat, amikor már a Fidesz-párti tömeget is „csőcseléknek” tekintették. A Fidesznek másnap, az Európai Parlament néppárti vezetőivel együtt megint csak ki kellett volna állnia a nemzetközi sajtó és a nemzetközi szervezetek elé, az EP-ben már ekkor vizsgálóbizottság soron kívüli felállítását kellett volna kérni, és nyíltan kimondani – a képek, a történések legnagyobb nyilvánosság előtti bemutatásával – hogy Magyarországon nyílt diktatúra van. Ennek hiányában a terror folytatódott, s folyamatosan tart, minden egyes utcai demonstráción a legutóbbi időkig – amikor 216 békés tüntetőt bántalmaztak közvetlen közelről az arcukba fújt, maró könnygázzal s ütlegekkel is, majd állítottak elő Rákosit megidézve egész éjszakán át egy börtönudvaron. Mindennek következtében az egész ország megfélemlítettségben él, a suttogások korszaka visszatért, az emberek a legszolidabb véleménynyilvánítástól is félnek. S a nyakunkon ülő diktátorok azért merik megtenni mindezt, mert úgy érzik: megtehetik. Itt a baj, kedves fideszes képviselőtársaim! Nem engem kellene megrendszabályozni, hanem őket!
Nem lett volna szabad, és ma sem lenne szabad lemondanunk az ellenállás jogáról. Nem szabadna tudomásul vennünk, hogy Magyarország megszállás alatt álló ország lett, ahol nemzeti vagyonunkat szétrabolhatják, az embereket nyomorba dönthetik, s mi legfeljebb csak sopánkodhatunk, de nem szabadulhatunk meg a diktatúrától és a megszállóktól. Meg kell szabadulnunk tőlük, és meg tudunk szabadulni tőlük! A bátor fellépésnek, a nemzeti radikális oldal megerősödésének vezető szerepe volt abban, hogy az országot terrorizáló egyik törpepárt, az SZDSZ összeomlott, s hasonló utat jár a baloldaliságot hazudó, neoliberális, népnyúzó MSZP is.
Ehhez azonban bátorság és elszántság kellett, s annak kimondása: nyugodtan „szélsőségesezhettek” bennünket, ez a mi hazánk, mi itt itthon vagyunk, nem hagyjuk magunkat kifosztani és megtaposni, felemeljük a fejünket, és visszavesszük tőletek a hazánkat! Meggyőződésem, hogy ebben a szellemben kell továbblépnünk, nem pedig folyamatos megalkuvásokkal. Ehhez nélkülözhetetlen a jogtiprásokat kivizsgáló bizottság felállítása, a diktátorok európai legitimációjának megdöntése, az igazság és a magyar emberek méltósága iránti nyílt és töretlen elkötelezettség.
Ebben kérek Önöktől együttműködést és közös harcot, mert ezt várják el tőlünk a választóink, s ez az elszánt összefogás Magyarország érdeke! A megszállással, a diktatúrával szembeni bátor fellépés eszköze persze a magyar földért, a magyar mezőgazdaságért, a magyar kisgazdákért és családi gazdákért, a magyar kisvállalkozókért és munkavállalókért való közös kiállás is.

Budapest, 2009. július 27.
Tisztelettel:
Morvai Krisztina
(Kuruc.info)

• First
• Előző
• Következő
• Last