Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!
Humor: nevető, röhögő, vigyorgó
Információ
Ebbe a csoportba, humoros képeket és más animációkat lehet felrakni! Aki szomorú még annak is jöjjön a nevetéstől, öröm könnycsepp a szemébe!
Helye: Csoportok
Tagok: 53
Utolsó aktivitás: 3 órája
A nevetés a legjobb orvosság, öröm és gyógyulás!
A humor és a nevetés testi-lelki hatásai
A nevetés az egyik legjobb gyógyszer
A nevetés nem az ember monopóliuma, állítja Sylvia Cardoso, aki magatartás-biológiai kutatásokat végez Brazíliában. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahotázik, esetleg ironikusan elhúzza a száját, az mindig tartalmaz valami társadalmi többletet is – mondja a kutató.
Ez az egyik leggyakoribb változás az arckifejezésen: a semleges mimikát a nevetés valamelyik fokozatára módosítja az ember anélkül, hogy különösebben gondolkozna rajta és tudatossá válna a folyamat. A nevetésre csak az esetek 10-20 százalékában ad magyarázatot, hogy valaki előzőleg valami humorosat látott, hallott vagy olvasott. Legtöbbször arról van szó, hogy ezzel az arckifejezéssel üzenetet küld az ember a másiknak. Ennek szándéka egészen különböző – jelezheti például azt, hogy élvezi azt a helyzetet, amiben van, esetleg örül az illető jelenlétének, magára akarja vonni a figyelmét, és így tovább. A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, de mindennek a mélyén az agyban fellelhető különleges képlet – a boldogság, az élvezet és az öröm központjának – átmeneti izgalma rejlik. Nevetéskor ezen a bizonyos agyterületen kimutatható a fokozott ingerületátvitel. Az embernek feltehetően az állatvilágból örökölt képessége, hogy a félelmet a jó közérzet és a nevetés kiváltásával próbálja elűzni.
Amióta nagy felbontású tomográfokkal dolgoznak a kutatók, pontosan be tudják határolni az agynak azt a szögletét, ahonnan a nevetés elindul. Ez valahol a homloklebeny közelében, a látóközpont mögött található. A homloklebeny bal oldala analizálja a humoros történet szavait és nyelvi struktúráját, miközben a jobboldali lebenyrész végrehajtja az intellektuális méricskélést, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg átment az összes szűrőn és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agynak a motoros mozgásokat irányító részében folytatódik az izgalom, és neveltetésétől, valamint körülményeitől függően elmosolyodik, netán harsány hahotában törhet ki az ember.
A nevetés gyakoriságát, milyenségét ezek szerint ősi – majdhogynem genetikai – minták, egyéni örökletes tényezők és társadalmi elvárások egyaránt befolyásolják. Léteznek továbbá olyan agyi elváltozások, sérülések, mentális betegségek, amelyek következtében az emberek arca mintegy megkövül, képtelenek a jókedv kimutatására. A Parkinson-kórban szenvedők, valamint a súlyos depressziósok ritkán és kényszeredetten képesek akár csak mosolyogni is. Ilyenkor az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat és gondolkodásukat is.
A kóros jókedv, a megállíthatatlan ragályos nevetés is származhat betegségből. A hatvanas években a mai Tanzánia területén valószínűleg egy vírusfertőzés miatt több százan olyan agyhártyagyulladást kaptak, aminek az egyik kísérő jelensége a megállíthatatlan nevetés volt.
A kisgyermekek már néhány hetes korukban rámosolyognak az édesanyjukra, ezért sokáig azt feltételezték, hogy itt egyszerű utánzásról van szó. De kiderült, hogy olyan gyerekek is tudnak nevetni, akik valamilyen velük született fogyatékosság – vakság, süketség – miatt nem utánozhatták ezt a mintát. Ez ugyanis valószínűleg a síráshoz hasonlóan részben velünk született képesség, amely a törzsfejlődés során fennmaradt és megerősödött. A süket gyerekek nevetése nem sokban különbözik halló társaikétól, ugyanakkor beszédükön érződik a fogyatékosságuk. Hasonló a helyzet a vakoknál, akik bár sosem láttak mosolygó arcot, mégis ismerik ennek a mimikának a nagy részét.
A nevetés legtöbbször valamilyen pozitív lelkiállapothoz – jókedvhez, derûhöz, örömhöz – kapcsolódik, de az esetek egy részében egészen másról van szó. Az ember minden megnyilvánulásával bonyolult társadalmi szerepeket ölt magára, és ezek bizony gyakorta nélkülözik a pozitív érzelmeket. Vagyis sokszor csak azért nevet, mert jó benyomást akar kelteni másokban, de valójában egyáltalán nincs humoros kedvében, legszívesebben akár meg is fojtaná azt, akit éppen elbűvöl ellenállhatatlan mosolyával.
A nevetés kétségkívül az egyik legjobb gyógyszer, s igen komoly testi tréning: megmozgatja az egész keringést, fokozza a szívműködést, növeli a vérnyomást, kitágítja az ereket, ami hamarosan egyensúlyba hozza a vérnyomást. A test többi izma elernyed, ezért a kitartó nevetés néha nagyon fárasztó. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és az egész testet kellemes bizsergés hatja át. A nevetés társadalmi szerepe aligha túlbecsülhető, hiszen javítja az emberek közérzetét és erősíti társas kötődésüket
A nevetés az egyik legjobb gyógyszer
A nevetés nem az ember monopóliuma, állítja Sylvia Cardoso, aki magatartás-biológiai kutatásokat végez Brazíliában. Persze amikor az ember mosolyog, kuncog, hahotázik, esetleg ironikusan elhúzza a száját, az mindig tartalmaz valami társadalmi többletet is – mondja a kutató.
Ez az egyik leggyakoribb változás az arckifejezésen: a semleges mimikát a nevetés valamelyik fokozatára módosítja az ember anélkül, hogy különösebben gondolkozna rajta és tudatossá válna a folyamat. A nevetésre csak az esetek 10-20 százalékában ad magyarázatot, hogy valaki előzőleg valami humorosat látott, hallott vagy olvasott. Legtöbbször arról van szó, hogy ezzel az arckifejezéssel üzenetet küld az ember a másiknak. Ennek szándéka egészen különböző – jelezheti például azt, hogy élvezi azt a helyzetet, amiben van, esetleg örül az illető jelenlétének, magára akarja vonni a figyelmét, és így tovább. A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, de mindennek a mélyén az agyban fellelhető különleges képlet – a boldogság, az élvezet és az öröm központjának – átmeneti izgalma rejlik. Nevetéskor ezen a bizonyos agyterületen kimutatható a fokozott ingerületátvitel. Az embernek feltehetően az állatvilágból örökölt képessége, hogy a félelmet a jó közérzet és a nevetés kiváltásával próbálja elűzni.
Amióta nagy felbontású tomográfokkal dolgoznak a kutatók, pontosan be tudják határolni az agynak azt a szögletét, ahonnan a nevetés elindul. Ez valahol a homloklebeny közelében, a látóközpont mögött található. A homloklebeny bal oldala analizálja a humoros történet szavait és nyelvi struktúráját, miközben a jobboldali lebenyrész végrehajtja az intellektuális méricskélést, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet, szöveg átment az összes szűrőn és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agynak a motoros mozgásokat irányító részében folytatódik az izgalom, és neveltetésétől, valamint körülményeitől függően elmosolyodik, netán harsány hahotában törhet ki az ember.
A nevetés gyakoriságát, milyenségét ezek szerint ősi – majdhogynem genetikai – minták, egyéni örökletes tényezők és társadalmi elvárások egyaránt befolyásolják. Léteznek továbbá olyan agyi elváltozások, sérülések, mentális betegségek, amelyek következtében az emberek arca mintegy megkövül, képtelenek a jókedv kimutatására. A Parkinson-kórban szenvedők, valamint a súlyos depressziósok ritkán és kényszeredetten képesek akár csak mosolyogni is. Ilyenkor az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat és gondolkodásukat is.
A kóros jókedv, a megállíthatatlan ragályos nevetés is származhat betegségből. A hatvanas években a mai Tanzánia területén valószínűleg egy vírusfertőzés miatt több százan olyan agyhártyagyulladást kaptak, aminek az egyik kísérő jelensége a megállíthatatlan nevetés volt.
A kisgyermekek már néhány hetes korukban rámosolyognak az édesanyjukra, ezért sokáig azt feltételezték, hogy itt egyszerű utánzásról van szó. De kiderült, hogy olyan gyerekek is tudnak nevetni, akik valamilyen velük született fogyatékosság – vakság, süketség – miatt nem utánozhatták ezt a mintát. Ez ugyanis valószínűleg a síráshoz hasonlóan részben velünk született képesség, amely a törzsfejlődés során fennmaradt és megerősödött. A süket gyerekek nevetése nem sokban különbözik halló társaikétól, ugyanakkor beszédükön érződik a fogyatékosságuk. Hasonló a helyzet a vakoknál, akik bár sosem láttak mosolygó arcot, mégis ismerik ennek a mimikának a nagy részét.
A nevetés legtöbbször valamilyen pozitív lelkiállapothoz – jókedvhez, derûhöz, örömhöz – kapcsolódik, de az esetek egy részében egészen másról van szó. Az ember minden megnyilvánulásával bonyolult társadalmi szerepeket ölt magára, és ezek bizony gyakorta nélkülözik a pozitív érzelmeket. Vagyis sokszor csak azért nevet, mert jó benyomást akar kelteni másokban, de valójában egyáltalán nincs humoros kedvében, legszívesebben akár meg is fojtaná azt, akit éppen elbűvöl ellenállhatatlan mosolyával.
A nevetés kétségkívül az egyik legjobb gyógyszer, s igen komoly testi tréning: megmozgatja az egész keringést, fokozza a szívműködést, növeli a vérnyomást, kitágítja az ereket, ami hamarosan egyensúlyba hozza a vérnyomást. A test többi izma elernyed, ezért a kitartó nevetés néha nagyon fárasztó. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és az egész testet kellemes bizsergés hatja át. A nevetés társadalmi szerepe aligha túlbecsülhető, hiszen javítja az emberek közérzetét és erősíti társas kötődésüket
Üzenőfal (480 megjegyzés)
Irjon hozzászólást
480 megjegyzés
-
HozzászólásokElizabeth Kiss 3 órája -től -
Mit mond a szőke nő, ha nekimegy a fának?
- Pedig én dudáltam!
Két cápa panaszkodik egymásnak:
- Tegnap megettem a strandon egy dagadt nőt, de annyira hájas volt, hogy
elrontottam a gyomrom.
- Én egy szőke bombázót faltam fel, de annak meg olyan üres volt a feje,
hogy már egy hete nem tudok lemerülni.
-
HozzászólásokPro Hungaria 13 órája -től -
Fejből.....
Éjszaka becsengetnek Medgyessyék lakásába.
Péter kikászálódik az ágyból, magára veszi a hálóköntösét, és álmosan kibotorkál az előszobába.
Az ajtó előtt elővesz egy cetlit a köntös zsebéből, elolvassa és így szól:
- Ki az?
-
HozzászólásokMarika 18 órája -től -
www.tvn.hu_c72f3854e6092782d165042dbf2fcd81.gif" alt=""/>
-
HozzászólásokElizabeth Kiss 1 napja-től
-
Színházba indultunk a férjemmel és taxit hívtam.Mielőtt a kocsi megjött,
kiraktam a macskát a házból,de azonnal visszaszökött és felrohant a lépcőn. A férjem a macskát kereste anikor megjött a taxi. El akartam titkolni a sofőr elől hogy a ház őrizetelnül marad azért azt mondtam:
A férjem rögtön jön csak felment elköszönni az anyámtól.A férjem néhány perc múlva jött is, beűlt mellém a taxiba és azt mondta:
A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikergetnem.
-
HozzászólásokPro Hungaria 1 napja-től
-
Alkesz.....
Az orvos tanácsolja az alkoholista feleségének:
- Úgy tudja legegyszerűbben leszoktatni a férjét, hogy a fürdőszobában egy lavórt megtölt alkohollal, és beledob egy döglött macskát, és bezárja a férjét oda. Garantáltan megundorodik egy életre. Az asszony így is tesz, majd megy az orvoshoz.
- Na, sikerült a terápia?
- Hát, nem igazán. Mindent úgy csináltam, ahogy tanácsolta. Fél óra múlva benyitottam, hát ott áll a férjem tökrészegen, és rázogatja a macskát: - Cicuskám, van még benned?
-
HozzászólásokElizabeth Kiss 1 napja-től
-
Nem vagyok teljesen biztos - mondja az orvos a betegnek - csak
feltételezem panaszainak az okát. Valószínűleg az alkohol a hibás.
A páciens megértően elvigyorodik.
- Semmi baj, dokikám. Ez velem is előfordul. Majd eljövök újra, ha józan
lesz.
Hány néger kell ahhoz Bronxban, hogy eltemessen egy halott feketét?
Nyolc. Hat viszi a koporsót, kettő pedig a magnót.
-
HozzászólásokElizabeth Kiss 1 napja-től
-
Két barát beszélget:
- Te, képzeld, én azt álmodtam, hogy úttörő vagyok! Nagyon rossz volt...
- Én meg azt, hogy két nővel vagyok!
- De szemét vagy! Miért nem hívtál át???
- Én hívtalak, anyád azt mondta, hogy Csillebércen vagy.
Villamoson:
- Néni, le akar ülni?
- Igen.
- És hová?
-
HozzászólásokMarika 1 napja-től
-
- Hogyan lehet felismerni a terroristát?
- ???
- A repülőgépre szakaszjegyet akar venni.
-
HozzászólásokMarika 1 napja-től
-
Az agresszív kismalac megy az utcán, egy nagy zsákot vonszol maga után. Szembe jön vele egy ember:
- Elnézést, ez a Deák Ferenc utca?
- Nem, ez az én cuccom!
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 12, 2009-on 10:16am-kor
-
Valahol a Szovjetunióban....
Valahol a Szovjetunióban felveszi a párttitkár a telefont, és a jereváni pártközpontot kéri:
- Elvtársam! Tudomásunkra jutott, hogy önöknél 8-as erősségű földalatti mozgások lesznek a Richter skála szerint. - Köszönöm, elvtárs, intézkedünk.
Eltelik egy hét, semmi visszajelzés. Két hét, semmi... Egy hónap múlva csörög a telefon, Jerevánból jelenteznek:
- Tavaris! Köszönjük a figyelmeztetést. Richtert és hat társát letartóztattuk es kivégeztük, a földalatti mozgolódásokat megszüntettük, csak nem tudtunk eddig telefonálni, mert kurva nagy földrengés volt errefelé...
Üdvözöljük a
PRO HUNGARIA-on
Rólunk
© 2009 Létrehozta a Ningen: Pro Hungaria Hozza létre saját közösségi hálózatát
Profilkártyák | Jelentse észrevételét | Adatvédelem | Használati feltételek
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Humor: nevető, röhögő, vigyorgó –nak.