Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!
Lehetőség! (Ha továbbra is dohányzol, bevégzed! GONDOLKODJ KEDVES EMBERTÁRSAM !!! És mellé még, rámegy anyagilag a gatyád!)
Információ
Itt az elektromos cigaretta, a forradalmian új, dohányzásról leszoktató készülék
Webhely: http://elektromoscigi.com
Helye: Csoportok
Tagok: 11
Utolsó aktivitás: Dec 15
Itt a lehetőség! - Fogjunk össze és szokjunk le a dohányzásról közösen!
A dohányzás egészségi hatásai
A DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT 19 PERCENKÉNT MEGHAL EGY EMBER MAGYARORSZÁGON! NAPONTA MINTEGY 77, ÉVENTE PEDIG 28000 EMBERT VESZÍTÜNK EL HAZÁNKBAN, AKIKNEK A HALÁLA ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ A DOHÁNYZÁSSAL!
Miért fontos hazánkban a dohányzás elleni küzdelem? Az Országos Lakossági Egészség Felmérés 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerűen). Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a szenved a passzív dohányzás ártalmaitól, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja. A Központi Statisztikai Hivatal 2002 elején közzétett adatai szerint Magyarországon ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, viszont 1986 és 1999 között a női dohányzás előfordulása 30%-al nőtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A CDC 1999-es budapesti adatai szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás kicsivel magasabb, mint a fiúknál.
- A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
- A tüdő, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
- A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek
- A dohányzók között gyakori a fekélybetegség
- A dohányos cukorbetegnél gyakoribbak a szövődmények
- A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbításában.
- A dohányzás gyengíti az immunrendszert
- A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra
- A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint a nemdohányzók esetében.
- A mozgásszervi betegségek közül a combfej-elhalás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat Ąfellobbantásában�, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
- A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás és a fogágybetegség létrejöttében
- Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója
- A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető
- A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1 és B-6 vitamin tartalmát
- A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti
- A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében
- A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát
- A dohányzás impotenciát okozhat
- A dohányzás hátrányos a fogamzásra
- A dohányzó terhes veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét
- A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás
- A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő, kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata
- A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait
- A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója
- A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés
- Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát
- A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy
A dohányzás olyan tanult szokás, mely átszövi a mindennapi élet viselkedésvilágát, és örömre, bánatra, a kihívásokra adott torzult és az egészséget fenyegető választ vált ki. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy harmada dohányzik.
A legutóbbi három évtizedben 800 ezer magyar halt meg dohányzás okozta betegségek miatt. Jelenleg évenként 28-30 ezer ember haláláért felelős a dohányzás. A dohányosok várható átlagos élettartama nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál. A magyar férfiak körében (bár a 35-64 éves férfiak között a legutóbbi évtized valamelyes csökkenést mutat), gyakoribb a dohányzás, mint Nyugat-Európában. A női közül kevesebben rabjai a cigarettának, mint például Hollandiában, Norvégiában vagy Nagy-Britanniában, de a magyar nőknek ma nagyobb hányada gyújt rá rendszeresen, mint néhány évvel ezelőtt. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk, pedig mintegy harminc évvel ezelőtt még csak a 13. helyen voltunk.
A Gallup Intézet vizsgálata nyomán a megkérdezettek a dohányzók arányát a lakosság 53,4 százalékára becsülik, amely érték felülmúlja a tényleges, sok-sok felmérés által alátámasztott, egyharmad körüli értéket. Az elmúlt héten rágyújtók aránya az elmúlt öt évben folyamatosan a népesség egy harmadára terjedt ki, ami ma azt jelenti, hogy 100 felnőtt közül 34 dohányzik. Ez az 1988-89-es amerikai állapotnak felel meg (jelenleg az Egyesült Államok felnőtt népességének 23 százaléka dohányzik). A Magyarországon mért növekedés elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás növekedéséből adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb, mint negyede (24%) dohányzott mára a dohányosok aránya ebben a populációban 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire erőteljes a növekedés a fiatal férfiaknál, ők is nagyobb arányban gyújtanak rá ma, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. A magyarországi dohányosok erősebben hódolnak szenvedélyüknek, mint amerikai társaik. Az amerikai nikotinélvezők 56 százaléka kevesebb, mint egy doboz cigarettát szív naponta, magyar társaiknak ezzel szemben csupán 45 százaléka büszkélkedhet ilyen mértékletességgel.
A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idősebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb, mint egy doboz cigarettával. Az igazi erős dohányosokat a középkorosztályokban találjuk, ahol a válaszadó dohányosok pontosan ötöde több mint egy doboz cigarettát szív naponta, és mindössze 41 százalék marad az egy dobozos szint alatt. A magyarok (dohányosok és nem-dohányosok együtt) 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás. A dohányzás káros hatásainak amerikai tudatosodása hasonlóan magas a magyarhoz, az amerikai felnőttek a magyar dohányosokkal jóformán egyformán (95%) gondolják, hogy a dohányzás megbetegíti az embereket.
A kérdezettek a passzív dohányzást csaknem ugyanolyan mértékben (nagymértékben: 67%, kismértékben: 29%) ítélik egészségkárosítónak, mint azt, ha valaki ténylegesen is dohányzik. A megkérdezettek többsége az általunk felsorolt betegségek közül ezúttal is a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Természetesen a dohányosok elnézőbbek a cigarettában található káros anyagokkal szemben, 6 százalékuk szerint ezek nem felelősek a tüdőrák kialakulásáért (a nemdohányzók 2 százaléka gondolja ugyanezt), 7 százalékuk nem tartja felelősnek ezeket a szív- és keringési betegségek kialakulásában (nemdohányzók: 3%), 5 százalékuk szerint ezek nem játszanak szerepet a gégerák kialakulásában sem (nemdohányzók: 2%). Az anya dohányzása által magzati korban okozott egészségkárosodást illetően valamelyest kisebb az egyetértés a válaszadók között. Ilyen hatást az amerikaiak mindössze két harmada (67%), a magyaroknak pedig 82 százaléka tulajdonít a dohányzásnak. Ezzel együtt úgy látszik, a magyar közvélemény nincs híján a dohányzás káros hatásait illető ismereteknek, sőt tájékozottabb, mint az amerikai lakosság.
Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal. Ezért figyelmünket fokozottan fordítjuk a nőket illető epidemiológiai adatok felé. A dohányzás megelőzésében a tizenéves esztendők kínálnak lehetőséget, mert hazánkra is igaz, hogy a dohányosok több mint 70%-ánál 20 éves kora előtt rögzül ez a szokás.
A DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT 19 PERCENKÉNT MEGHAL EGY EMBER MAGYARORSZÁGON! NAPONTA MINTEGY 77, ÉVENTE PEDIG 28000 EMBERT VESZÍTÜNK EL HAZÁNKBAN, AKIKNEK A HALÁLA ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ A DOHÁNYZÁSSAL!
Miért fontos hazánkban a dohányzás elleni küzdelem? Az Országos Lakossági Egészség Felmérés 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerűen). Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a szenved a passzív dohányzás ártalmaitól, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja. A Központi Statisztikai Hivatal 2002 elején közzétett adatai szerint Magyarországon ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb. Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, viszont 1986 és 1999 között a női dohányzás előfordulása 30%-al nőtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. A CDC 1999-es budapesti adatai szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás kicsivel magasabb, mint a fiúknál.
- A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője
- A tüdő, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás
- A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek
- A dohányzók között gyakori a fekélybetegség
- A dohányos cukorbetegnél gyakoribbak a szövődmények
- A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbításában.
- A dohányzás gyengíti az immunrendszert
- A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra
- A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint a nemdohányzók esetében.
- A mozgásszervi betegségek közül a combfej-elhalás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat Ąfellobbantásában�, ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik.
- A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás és a fogágybetegség létrejöttében
- Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója
- A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető
- A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-1 és B-6 vitamin tartalmát
- A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti
- A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében
- A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát
- A dohányzás impotenciát okozhat
- A dohányzás hátrányos a fogamzásra
- A dohányzó terhes veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét
- A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás
- A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő, kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata
- A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait
- A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója
- A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés
- Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát
- A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy
A dohányzás olyan tanult szokás, mely átszövi a mindennapi élet viselkedésvilágát, és örömre, bánatra, a kihívásokra adott torzult és az egészséget fenyegető választ vált ki. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy harmada dohányzik.
A legutóbbi három évtizedben 800 ezer magyar halt meg dohányzás okozta betegségek miatt. Jelenleg évenként 28-30 ezer ember haláláért felelős a dohányzás. A dohányosok várható átlagos élettartama nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál. A magyar férfiak körében (bár a 35-64 éves férfiak között a legutóbbi évtized valamelyes csökkenést mutat), gyakoribb a dohányzás, mint Nyugat-Európában. A női közül kevesebben rabjai a cigarettának, mint például Hollandiában, Norvégiában vagy Nagy-Britanniában, de a magyar nőknek ma nagyobb hányada gyújt rá rendszeresen, mint néhány évvel ezelőtt. Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával a világ harmadik legnagyobb cigarettafogyasztó nemzete vagyunk, pedig mintegy harminc évvel ezelőtt még csak a 13. helyen voltunk.
A Gallup Intézet vizsgálata nyomán a megkérdezettek a dohányzók arányát a lakosság 53,4 százalékára becsülik, amely érték felülmúlja a tényleges, sok-sok felmérés által alátámasztott, egyharmad körüli értéket. Az elmúlt héten rágyújtók aránya az elmúlt öt évben folyamatosan a népesség egy harmadára terjedt ki, ami ma azt jelenti, hogy 100 felnőtt közül 34 dohányzik. Ez az 1988-89-es amerikai állapotnak felel meg (jelenleg az Egyesült Államok felnőtt népességének 23 százaléka dohányzik). A Magyarországon mért növekedés elsősorban a női és a fiatalkori dohányzás növekedéséből adódik. Míg 1995-ben a 18-24 éves nőknek kevesebb, mint negyede (24%) dohányzott mára a dohányosok aránya ebben a populációban 42 százalékra emelkedett. Ha nem is ennyire erőteljes a növekedés a fiatal férfiaknál, ők is nagyobb arányban gyújtanak rá ma, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évnél fiatalabbak 41 százaléka dohányzik. A magyarországi dohányosok erősebben hódolnak szenvedélyüknek, mint amerikai társaik. Az amerikai nikotinélvezők 56 százaléka kevesebb, mint egy doboz cigarettát szív naponta, magyar társaiknak ezzel szemben csupán 45 százaléka büszkélkedhet ilyen mértékletességgel.
A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idősebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb, mint egy doboz cigarettával. Az igazi erős dohányosokat a középkorosztályokban találjuk, ahol a válaszadó dohányosok pontosan ötöde több mint egy doboz cigarettát szív naponta, és mindössze 41 százalék marad az egy dobozos szint alatt. A magyarok (dohányosok és nem-dohányosok együtt) 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás. A dohányzás káros hatásainak amerikai tudatosodása hasonlóan magas a magyarhoz, az amerikai felnőttek a magyar dohányosokkal jóformán egyformán (95%) gondolják, hogy a dohányzás megbetegíti az embereket.
A kérdezettek a passzív dohányzást csaknem ugyanolyan mértékben (nagymértékben: 67%, kismértékben: 29%) ítélik egészségkárosítónak, mint azt, ha valaki ténylegesen is dohányzik. A megkérdezettek többsége az általunk felsorolt betegségek közül ezúttal is a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Természetesen a dohányosok elnézőbbek a cigarettában található káros anyagokkal szemben, 6 százalékuk szerint ezek nem felelősek a tüdőrák kialakulásáért (a nemdohányzók 2 százaléka gondolja ugyanezt), 7 százalékuk nem tartja felelősnek ezeket a szív- és keringési betegségek kialakulásában (nemdohányzók: 3%), 5 százalékuk szerint ezek nem játszanak szerepet a gégerák kialakulásában sem (nemdohányzók: 2%). Az anya dohányzása által magzati korban okozott egészségkárosodást illetően valamelyest kisebb az egyetértés a válaszadók között. Ilyen hatást az amerikaiak mindössze két harmada (67%), a magyaroknak pedig 82 százaléka tulajdonít a dohányzásnak. Ezzel együtt úgy látszik, a magyar közvélemény nincs híján a dohányzás káros hatásait illető ismereteknek, sőt tájékozottabb, mint az amerikai lakosság.
Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal. Ezért figyelmünket fokozottan fordítjuk a nőket illető epidemiológiai adatok felé. A dohányzás megelőzésében a tizenéves esztendők kínálnak lehetőséget, mert hazánkra is igaz, hogy a dohányosok több mint 70%-ánál 20 éves kora előtt rögzül ez a szokás.
Üzenőfal
Irjon hozzászólást
-
HozzászólásokMarika által a December 15, 2009-on 4:26pm-kor -
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 25, 2009-on 7:32pm-kor -
MTI 2009. november 25. 18:52
Dohányzásról leszoktató tudásközpont nyílt Budapesten
Dohányzásról Leszokást Támogató Tudásközpont néven nyílt Budapesten egy olyan centrum, ahol orvosok és egészségpszichológusok térítésmentesen, személyre szabott programszerű támogatást nyújtanak a cigarettáról leszokni kívánó érdeklődőknek.
A telefonos forródrót és az interneten alapuló támogatás mellett egyéni konzultáció és csoportos tanácsadás is színesíti a palettát. A központ célja, hogy a viselkedésváltozást elősegítő módszerek minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek - mondta el Urbán Róbert egészségpszichológus, a központ egyik vezető munkatársa. A tájékoztatás szerint a dohányosok 4-5 százaléka teszi le sikeresen a cigarettát segítség nélkül, de a tudományos kutatások azt mutatják, hogy az egyéni, csoportos és a telefonos tanácsadás lényegesen megnöveli a sikeres leszokás esélyét.
Az Európai Unió átlagához viszonyítva a magyar lakosságban több mint kétszerese a dohányzással összefüggő halálozás mutatója. Ma Magyarországon több nő hal meg tüdőrákban, mint mellrákban. A legújabb felmérés szerint Magyarországon a dohányosok 45-50 százaléka szeretne leszokni, s 17 százalékuk kész arra, hogy 6 hónapon belül letegye a cigarettát - hangsúlyozta az egészségpszichológus.
A centrumban olyan orvos, pszichológus és egészségtanár szakemberek dolgoznak, akik az alapképzettségükön túl intenzív, legalább 30 órás képzést kaptak a dohányzásról való leszokás elméletéről és gyakorlati aspektusairól. A pszichoterápiás kezelésen túl a leszokni kívánók a többi között stressz kezelési ötleteket kapnak, vagy megtudhatják, hogy minden dohányzással kapcsolatos eszközt érdemes elávolítani a környezetükből.
A központ tagja a leszokásvonalak európai hálózatának (European Network of Quitline) és rendszeres szakmai kapcsolatot tart fent a QUIT, Londonban működő leszokásvonallal is. A centrum felállítását és 3 éves működését a Pfizer Foundation amerikai alapítvány és egy hazai gyógyszeripari vállalat közös társadalmi felelősségvállalás keretében nyújtott független támogatása biztosítja.
Az érdeklődők a www.leszokasvonal.hu oldalon, a 3935170 telefonszámon kérhetnek tanácsot, vagy jelentkezhetnek kezelésre.
-
HozzászólásokMarika által a November 25, 2009-on 1:38pm-kor
-
Szokjon le a dohányzásról könnyedén az elektromos cigarettával - extra ajándékkal (x)
Cégünk egyedülálló terméke a szuper mini elektromos cigaretta! A piacon kapható egyetlen valósághű cigaretta, hossza mindössze: 9 cm! Ne tévessze össze a konkurens termékekkel, melyek csak némi jóindulattal tekinthetők valósághűnek!
Most minden vásárló, aki elektromos cigarettát vesz, egy digitális lázmérőt kap ajándékba!
Bővebben: http://www.ecigi3000.com/
Az elektronikus cigaretta végre valódi alternatívát nyújt a dohányosoknak a cigarettával szemben.
Webshopunkban egyre bővülő e-cigaretta és patron választékkal, és kedvezményes házhozszállítással és páratlan garanciális feltételekkel várjuk.
Az elektromos cigaretta előnyei:
* kisebb egészségügyi kockázat
* hagyományos dohányzásra tiltott helyeken is használható
* kirekesztés helyett társadalmi befogadás
* mentes az elsődleges és másodlagos füsttől (passzív dohányzás hatásaitól)
* gyakorlatilag szagtalan
* nem tűzveszélyes, rendkivül praktikus
Mindez a hagyományos dohányzásnál jelentősen alacsonyabb áron.
Bővebben: http://www.ecigi3000.com/
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 19, 2009-on 8:35pm-kor
-
MTI 2009. november 19. 19:15
Húsz évvel élhetnének tovább a dohányosok, ha leszoknának
Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek - hívta fel a figyelmet a Ne gyújts rá! füstmentes világnap alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), a Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSZA) és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon évente több mint 3 millió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira.
Ha nem hoznak komoly intézkedéseket, a következő évezred 20-30-as éveire ez a szám 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás miatt 3 másodpercenként meghalhat egy ember a Földön - olvasható a három szervezet csütörtökön közzétett közös közleményében. A cigarettázás a tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a szív és érrendszeri betegségek 25-30 százalékáért felelős.
Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. Az egy főre jutó cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Ha ezeket egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" - az Egyenlítő hosszának 48-szorosát - füstölnek el évente. A MNSZA becslése szerint az utóbbi öt évben több mint 122 ezer magyar halálát okozta a dohányzás, mintegy 570 milliárd forintnyi kárt okozva a gazdaságnak.
Az Európai Unióban jelenleg 12 uniós tagállamban vannak érvényben átfogó dohányzásellenes törvények, a legszigorúbbak az Egyesült Királyságban és Írországban: itt tilos dohányozni a zárt légterű nyilvános helyeken, így a bárokban, éttermekben, a tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyeken is.
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 11, 2009-on 8:26am-kor
-
Hatalmasat szívunk, ha szívunk
2009. november 11. 07:52
HunHír.Hu
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak a dohánytermékek adóztatásáról - jelentette be Anders Borg svéd pénzügyminiszter. A harmonizálásra azért volt szükség, mert a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok jóval alacsonyabb adókulcsot használnak, mint a régi tagállamok.
Anders Borg, svéd pénzügyminiszter egy konferencián jelentette be, hogy a tagállamok képviselői megállapodtak az adókulcs emelésében. Az ECOFIN (teljes nevén az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa) ülésén a pénzügyminiszterek egészségügyi, illetve csempészet- és feketepiac-ellenes érvekkel magyarázták a lépést - írja a Wall Street Journal.
A Reuters szerint 2014-től 1000 szálanként 90 euróra emelik a jelenleg 64 eurós minimum adót. Emellett a kereskedelmi ár legalább 60 százalékának kell lennie az adó mértékének, ez jelenleg 57 százalék. A radikális lépés minden bizonnyal hátrányosan érinti a dohánygyárakat, amelyek a terheket áthárítják a fogyasztókra.
-
HozzászólásokMarika által a November 7, 2009-on 6:54pm-kor
- Hát bizony így van, anyagilag az embernek nagyon sok kiadást jelent, ha csak napi viszonylatban vesszük, akkor nem tűnik soknak, de ha már a havi kiadásokat nézzük a füstölgésre, az már komoly kiadást jelent.
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 3, 2009-on 4:04pm-kor
-
Ha továbbra is dohányzol, így végzed! GONDOLKODJ KEDVES EMBERTÁRSAM !!! És mellé még, rámegy anyagilag a gatyád!
-
HozzászólásokPro Hungaria által a November 3, 2009-on 4:03pm-kor
-
Mire jó a magyarok elszegényedése: leszoknak a cigarettáról
2009. november 3., kedd - 10:14
A privatizáció 1992–93-as időszakára jellemző 25 milliárd szálról az idén 15,5 milliárdra eshet vissza a belföldi forgalomra gyártott cigaretta mennyisége – nyilatkozta a Világgazdaságnak Patai András, a Magyar Dohányszövetség (MDSZ) elnöke. A tizenöt éve alakult érdekvédelmi szervezet vezetője ugyanakkor hozzátette: a szektor által befizetett adó mértéke várhatóan megegyezik a tavalyi szinttel, ez az idei jelentős adóemelésekkel magyarázható.
Július elsejétől az áfa 20-ról 25 százalékra történő emelésén kívül a cigarettákat terhelő tételes adó az ezerszálankénti 8265 forintról 8405 forintra emelkedett, százalékos szinten a kiskereskedelmi ár már 28,3 százaléka adó. Januárban pedig újabb jövedékiadó-emelésre kell számítani.
A Világbank becslése szerint a cigaretta reálárának 10 százalékos növelése négy százalékkal csökkenti a fogyasztást. Az európai adatok pedig azt mutatják, hogy évente a szigorítások hatására 1-2 százalékkal esik vissza a forgalom.
-
HozzászólásokPro Hungaria által a Október 18, 2009-on 3:31pm-kor
-
stop.hu nyomán 2009. október 18. 15:01
Legyőzhető a nikotinfüggőség
Elképzelhető, hogy az iowai Grinnell Főiskola kutatói nagyon közel vannak a nikotinfüggőség kezelésének kifejlesztéséhez.
A kutatók felfedték a "kulcsot", amely "felnyit" bizonyos proteineket, melyek a dohányban található mérgező vegyszerért felelősek - írja a MediPress.
Mark Levandoski professzor azon proteincsaládokat vizsgálta, amelyek az idegrendszerben kapcsolatba lépnek a nikotinnal. Számos diákkal együttműködve a professzor rájött, hogy a proteinek egyfajta "kulcsokként" reagálnak. A kutatók bíznak abban, hogy egy új "zár" újabb stratégiaként szolgálhat a gyógyszervállalatok számára, hogy újfajta gyógyszereket készíthessenek a nikotinfüggőség legyőzésére.
A proteinkutatást az amerikai Egészségügyi Kutatói Vállalat Nemzeti Szervezete támogatta, és legújabban a The Journal of Neuroscience című folyóiratban írtak róla.
-
HozzászólásokPro Hungaria által a Július 28, 2009-on 10:04pm-kor
-
.....és a zsebed! Egy jó dohányos kb. 20.000-Ft-ot/hó költ a cigire! ADD INKÁBB, SZERETETT GYERMEKEDNEK VAGY GYERMEKEIDNEK!
Üdvözöljük a
PRO HUNGARIA-on
Rólunk
© 2009 Létrehozta a Ningen: Pro Hungaria Hozza létre saját közösségi hálózatát
Profilkártyák | Jelentse észrevételét | Adatvédelem | Használati feltételek
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Lehetőség! (Ha továbbra is dohányzol, bevégzed! GONDOLKODJ KEDVES EMBERTÁRSAM !!! És mellé még, rámegy anyagilag a gatyád!) –nak.