Élő forrás, égi láng, Szentlélek, égből szállj le ránk!

ŐSI ORSZÁGUNKAT EGYÜTT VESSZÜK VISSZA!

Információ

Esküszünk a Nemzet magyar Istenére, Piros, fehér, Zölddel írjuk fel az égre, Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta, Ősi országunkat együtt vesszük vissza.

Helye: Csoportok
Tagok: 30
Utolsó aktivitás: Nov 30

Nagy-Magyarország az ősi föld, az igaz HAZA!

NEM GYÁSZOLOM TRIANONT, MÉG NEM!

Kedves Magyar Testvéreim!

Nem gyászolok. Nem gyászolom a Trianoni diktátum következményeit.
Nem gyászolom, mert számomra nem létezik ilyen diktátum.
Nem viselek fekete szalagot június 4-én.

Trianont azok gyászolják, akiknek az ország elveszett.
Azok kötnek fekete szalagot június 4-én, akiknek meg sem fordul fejében, hogy lehet még másképpen is.

Az 1867-ben szinte paktumként köttetett kiegyezés idejétől Magyarországnak nem létezett önálló pénzügyi, külügyi és hadügyi minisztériuma. Az első Világháborúba Magyarország nem önként lépett, hanem a degenerált osztrák császárság lökött minket golyófogónak a hadszínterek húsdarálóiba. A Magyar Királyság alattvalói szerepre kárhoztatva nem, volt ebben az ügyben önálló döntési helyzetben.
S amikor e nemzet a veszélyt fantáziáló hatalmak által kellőképpen kivéreztetett, végső vérgőzös tébolyukban az ártatlanra vetette magát valamennyi jöttmenttel együtt. Szerteszaggatták a világégés legártatlanabb elszenvedőjét, édes Hazánkat.

Nem gyászolok!
„Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá!"
Mint ahogy az aradi 13-ak óta magyar ember sörrel nem koccint, emlékezvén vértanúira, úgy a győztesnek hazudott hatalmak dögszagú karmairól is emlékezni kell.

Aki Trianont gyászolja, megmásíthatatlannak fogadja el azt.
Akiben él egyetlen szikrája a nemzeti önbecsülésnek, az arról gondolkodik, miként lehet rávenni joggal, vagy akár csellel a rablókat, hogy beismerjék, elismerjék és visszaadják a rablott holmit, jószágot, végül is Magyarország kétharmadát.
Törvénytelenség nem szül jogot!
Trianon törvénytelen, s mint ilyen jogtalan.
S mert Trianon jogtalan, ezért semmis.

Akad-e hát e maradék gúnyhatárok között olyan derék, jóravaló jogász, vagy akár többen is akik hajlandók és képesek a nemzet érdekében a nemzetközi jogi-hadszíntéren ezt a csatát megvívni?
Minden magyar ember szívében ma is kitörölhetetlenül ott él a Szent Korona országa. Ősi jussunk.

Ezért tehát kedves magyar testvéreim, nem gyászolom Trianont. Én nem adtam fel, és nem, nem, soha nem adom fel, míg a nemzetközi gyakorlat szerinti kilencvenkilenc éves elbirtoklás be nem teljesedik. Tizenegy esztendő híja van még ennek! Csak tizenegy! Nem több, de ez elegendő ahhoz, hogy megindulhasson a nagy per. A világot megrengető. A per, ami igazságot szolgáltathat nekünk. Minden magyarnak, élőnek, holtnak, és eljövendőnek.

Lehet mécsest, gyertyát gyújtani, szólaljanak meg a szégyen időpontjában a harangok, gyúljanak akár tiltva is mindenütt őrtüzek Magyarország természetes, ősi határai mentén, de nem gyászolok.
Még nem gyászolok! Még nem! Most nem!
És azután sem! Mert ha ez a tizenegy esztendő nem lesz elég arra, amit a Szent Korona tőlünk elvár, akkor megérdemeljük a sorsunkat.

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna:
Magyar hitvallás

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temetű,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!

József Attila:

Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Magyarnak születtem. Magyar vagyok. Isten népének gyermeke! Annak a nemzetnek a fia, mely évszázadok alatt vált edzetté, igazi nemzetté a sok génhibás, agyonselejtezett, poshadt néptömeg között. Tudom, hogy mit érek, és tudom, mennyit ér a nemzetem. Már az a puszta tény, hogy Európa közepén vagyunk, megmutatja, hogy a legfontosabb nemzet vagyunk. A szív is a test közepén van. Ha nincs szív, nincs élet. Mondják, hogy kevesen vagyunk. De mihez képest ? Én a minőség híve vagyok, nem a mennyiségé. Attól lett naggyá nemzetem, hogy mindig hitte ezt. És ha kellett, harcolt érte. A magyar kebelben magyar szív dobog. A világon, egyedülállóan, annak a népnek vagyok a gyermeke: ki, saját népével, véreivel határos! Aki ezt nem érti és nem értette, azt kiköpte magából a nemzet. A NEMZET. Mert mi azok vagyunk, nagybetűs nemzet. Magyarok.

Üzenőfal

Irjon hozzászólást

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a ŐSI ORSZÁGUNKAT EGYÜTT VESSZÜK VISSZA! –nak.

HozzászólásokErdélyi Zoltán által a November 30, 2009-on 10:13pm-kor: Az alkotmányozásról

Sajnálhatja, aki nem vett részt 2008. május 30-31-én a Magyarok Házában rendezett, „A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei” c. vitán.

Ma már egyértelmű, hogy ez történelmi esemény volt.

(A vitán véglegesített jogszabálytervezet ez év végén jelenik meg könyv formában.)

A vita óta gyorsult fel az alkotmányozás szükségességének kérdése. Odáig jutott a hatalom gondolkodása, hogy már elsődleges fontosságúnak tartja új alkotmány hatályba léptetését, amely „minden magyart összefogó szöveget alkot”[1].

Annak, hogy az alkotmányosság kérdése elsődlegessé vált, az a közvetlen oka, hogy a Szent Korona Értékrend jogi formába öntésével[2] megjelent egy, a gyakorlatban alkalmazható, rendszert alkotó gondolkodási mód (paradigma), amely kiutat jelent a világ társadalmi, politikai és gazdasági válságából. Ezt úgy teszi, hogy a Szent Korona Értékrend szerinti „Kertmagyarország” mintát ad az emberiségnek az emberi életre – ahogyan azt az ezerkilencszázhúszas években Németh László megfogalmazta. (Ez a minta a Konföderatív Európáról szóló szerződéstervezetben fogalmazódik meg.)

Tehát nem állja meg a helyét az a kétpólusú gondolkodási mód, mi szerint van egy szocialista-kommunista és van egy liberális-kapitalista rendszer, és csak e kettő között lehet választani, és mivel a szocialista-kommunista rendszer megbukott, nincs más választás, mint a liberális-kapitalista rendszert élhetővé tenni.

Mára már a neoliberálisok is beismerik, hogy ez a gondolkodási mód nem ad kiutat. „Elvesztettük az erkölcsi tartásunkat (eredeti: „irányunkat, iránytűnket”). A most következő kényszerű összeomlás, katasztrófa vége egy történelmi ciklus lezárása, melynek a végén a mai nagy birodalom a sírba száll!”

„Amint megkezdődik a gazdaság teljes széthullása, ezzel egy időben megkezdődik a nyugati társadalmak egyes szegmenseinek teljes elszegényedése, a globális háborúk és a teljes katasztrófa.” (B. Farell amerikai közgazdász)[3]

„A válság máris jelentős károkat okozott a reálgazdaságban, és számos országot recesszióba döntött, de az igazi kihívások csak az elkövetkező hónapokban válnak majd láthatóvá – jelentette ki Wolf Klinz, az Európai Parlament krízis hatásaival foglalkozó bizottságának az elnöke. „Küszöbön áll a társadalmi válság” – tette hozzá.”[4]

Ha a világbirodalmi gondolkodási mód sírba száll, akkor az emberiség önvédelmi kötelessége más gondolkodási módot találni, ha másért nem, hát azért, hogy ne alakuljon ki világméretű öldöklés, aminek következménye csak az emberek elszigetelődésével létrejövő káosz lehet.

Azért kellett az alkotmányozással kapcsolatban ezeket a gondolatokat előre bocsátani, mert a jogi gondolkodásra is ki kell terjednie a paradigmaváltásnak.

A most lezáruló történelmi kor bukásának az oka annak alapjában van, a szabadosságot jelentő szabadelvűségben, a liberalizmusban, amely nem a társadalom természetes együttélését szolgálja, hanem a kiválasztottság-kirekesztettség természetellenes állapotát tartja a gondolkodás alapjának, amelyben az értékek vagylagosak, súlyuk változékony és ezzel az emberi élet feltételei bizonytalanná váltak.

A jog a társadalmi együttélés szabályozása, ezért annak a gondolkodási módnak is el kell tűnnie, ami a sírba szálló liberális-kapitalista világrendszer kiszolgálója volt ezer éven keresztül.

A gondolkodási mód (paradigma) váltásnak ki kell terjednie a jogalkotásra és a jogalkalmazásra egyaránt.

Jogalkotás

A megbukott világrendszer jogalkotási alapja a szabadosság érvényesülésével a jogrendszer alapjának bizonytalanságát eredményezi. Ezt mutatja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ alkotmány és alaptörvény meghatározása, amely nem tesz különbséget a kettő között.[5] Vagyis az alapértékeket éppúgy változtathatónak tartja, mint az azokból eredő irányelveket. Ezzel nincs a társadalmi együttélésnek biztos alapja. Azért jutott a világ a jelenlegi helyzetbe, mert nem volt egy állandó érték-alap, amely gátat szabott volna a szabadosság gátlástalan érdek-kiszolgálásának.

A jogi gondolkodási mód (paradigma) váltás tehát mindenekelőtt alapérték-váltást jelent. A liberális-kapitalista szabadosság helyére lépő alapérték pedig nem lehet más, mint az emberi társadalom örök és elidegeníthetetlen szabadságjoga.

Ezért a sírba ereszkedő világuralom jogrendszerét felváltó új jogi gondolkodási módnak biztosítania kell a követendő értékrend alapjainak állandóságát és a mindennapok együttélési szabályai változtathatóságának rugalmasságát egyaránt.[6]

Mi, magyarok, néhány ezer éve legnagyobb értékünknek a Teljes Tudás és a Szabadság kettős egységét tartjuk. Hagyományaink szerint ezt az értéket (és az ezt összehangoló Rendet, tehát az Értékrendet) a Teremtő kegyelméből kaptuk a Szent Koronával, ami annak a földrajzi területnek és a rajta élő embereknek a kettős egységét jelenti, akik a hit és a tudomány alkotta Teljes Tudással, a hagyományok iránti hűségben és a minden Teremtményt szabaddá tevő Szeretetben megmutatkozó Szabadsággal uralják és alakítják az anyagot.

A magyarság életében a Szent Korona volt kezdetektől fogva az auktoritást (megkérdőjelezhetetlen követendő erőt) jelentő tekintély, amely a szabadságot adta állandóságként. Ez társadali együttélésünk alapja, Alkotmánya.

Ki kell mondani tehát, hogy a társadalmi együttélés (amely szabályozását a jogrendszer végzi) örök és változtathatatlan alapja az ember és az azonos területen élő emberek érdekeit védő állam szabadsága, ami a Szent Korona Értékrend Szabadság Alkotmányának alapja[7].

A magyar nyelv egyik csodája az, hogy – szemben az előbb idézett KSZK meghatározással, tehát a hivatalos véleménnyel - megkülönbözteti az Alkotmányt – ami az értékrend örök és változtathatatlan alapját határozza meg – az Alaptörvénytől, amely az Alkotmány alapján egy történelmi időszak együttélési szabályozásának irányelveit határozza meg.[8]

Az Alkotmány alapján az Alaptörvényben meghatározott irányelvek mindennapi életben történő szabályozása egy olyan döntési folyamat, amely a településekről indul, az együttélés által létrehozott döntési helyzettel. Ez a törvénykezés alapja. A jelenlegi törvénykezési folyamat ennek a természetes logikának a fordítottja.

A Szent Korona Értékrendből eredő gondolkodási mód – amelynek fel kell váltania az elmúlt történelmi korszakkal együtt sírba szálló jogi gondolkodási módot – természetes elvek érvényesülésével határozza meg a részletes törvények alkotásának döntési folyamatát alulról induló és ezzel a társadalom egységes érdekeit tükröző tevékenység-láncként.

A települési (kerületi) törvényeknek a járás minden településére vonatkoztatható (általános) szabályaiból épül fel a járási (fővárosi) törvény. Azok a szabályok, amelyek a járásnak csak néhány településére vonatkoztathatóak, „különösként” válnak a járási törvény részévé, azok a szabályok pedig, amelyeknek csak egy településre vonatkoztathatóak, a település törvényének „egyedi” részei.

A megyei törvény ugyanígy épül fel a járási törvényekből, általános és különös szabályozásként, meghagyva a járások egyedi szabályait.

Egy-egy – Alaptörvényben meghatározott – országos hatályú törvény így alakul ki a településekből indulva, általános és különös rendelkezéseket tartalmazva, a megyék egyedi szabályozásának kiválasztódásával.

A jogalkalmazás

A gyarmatbirodalmi gondolkodási móddal megbukott liberális-kapitalista világbirodalom társadalmi együttélés-szabályozása a bizonytalan alappal és a rész-szabályozás központosításával olyan együttélési szabályokat határozott meg, amelyek nem a társadalom-szervezés alapjaitól indultak, így azok nem tükrözték a népakaratot. Ezt az érdekellentétet a pártrendszerű választási törvény csak fokozta, hiszen a társadalom megosztásával mesterségesen – és természetellenesen – az általános szabályokat nem a társadalom, hanem a szabadosságot a fizetett pártokon keresztül a hatalmat ténylegesen gyakorló kiválasztottak érdekei szerint állapította meg, és ennek függvényében tűrte a különös szabályok alkalmazását, tiltva az egyedi szabályozást.

A választók megtévesztésével döntési helyzetbe került hatalomnak alárendelt jogalkalmazás – a jogrendszer diktatórikus kialakításán túl – részben a joghézagoknak az idegeneket kiszolgáló hatalmi helytartóság által közvetített érdek érvényesítésével, részben pedig az önmaga által hozott törvények általánostól eltérő értelmezésével eltávolította a népakaratot a társadalmi együttélés szabályaitól, ezért nem adott elfogadható mintát az emberek számára a jogkövető magatartás gyakorlására.

Az új történelmi korszak gondolkodási módját meghatározó Szent Korona Értékrend állandóságban biztonságot adó alapokon álló és alulról épülő együttélés-szabályozással működik, így a jogrendszer kifejezi a társadalom tagjainak akaratát, ami azt is jelenti, hogy a megváltozott együttélési feltételekkel előálló döntési helyzetnek megfelelően a Szent Korona minden tagjának törvénymódosítási joga van, tehát a jogkövető magatartás feltételei magából a jogalkotási folyamatból erednek, így nem lehet ellentét a jogalkalmazás és a társadalmi érdek között.

____________________

Ma még abban a történelmi korban élünk, amely rövidesen sírba száll.

Fel kell készülnünk az új történelmi korra, mindenekelőtt úgy, hogy elvégezzük az új gondolkodási mód (paradigma) szerinti együttélés szabályozását, az ennek megfelelő hatalomgyakorlási rendszert[9], és az ezt megvalósító elöljárók, követek és képviselők kiválasztását[10].

A korszakváltás belátható időn belül bekövetkezik, mint a sírba szálló rendszer továbbélésében érdekelt kiválasztottak is tudják.

Annak érdekében, hogy teljesítsük a Teremtő által ránk kegyelmezett Magyar Küldetést, a hatalom békés átvétele érdekében alulról építkező egységben kell felkészülnünk a Szent Korona Értékrendje szerint a 2010-es választásokra.

Ha a magukat Szent Korona követőknek nevező pártok és szervezetek vezetői is akarják, akkor a velük alkotott választási szövetségben, ha nem, akkor a vezetők nélkül, de tagjaikat is felvilágosítva a Szent Korona tagságból eredő feladatuk teljesítésének kötelezettségéről.

Mindenkinek tudnia kell:

Egyedül a Szent Korona tagság az, amit mindannyian viselünk születésünktől kezdve, akár akarjuk, akár nem, akár tudunk róla, akár nem. Ezt az egységteremtő erőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt, egyetlen szervezet sem!

Kelt Szegeden, 2009. november 24-én.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

HozzászólásokErdélyi Zoltán által a November 30, 2009-on 10:07pm-kor: Hazatérő harcosok sírját találták meg, veretes tarsollyal temették őket
HunHír.Hu 2009.11.30. 19:44

Hazatérő magyar harcosok sírjára bukkantak az öthalmi homokbánya kötelező feltárásánál bukkantak a szegedi Móra-múzeum régészei. Kiemelkedő jelentőségű, hogy két sírban az Alföldön egyedülálló veretes tarsolyt találtak – jelentette be Paulich Tibor, az ásatásokat vezető régész.

Igazi Kárpát-medencei szenzáció, mert a megtalálás ténye is páratlan, de a leletgazdagsága is egyedi. A környék legmagasabban fekvő lelőhelye ez a temető, a domboldalban a mostani felszíntől egy méterre találták meg a lovasokat, lófejjel és néhány lócsonttal. Mind a hat férfit tegezzel és íjjal helyezték örök nyugalomra, a tegezben hét nyílhegyet tette. Ugyancsak páratlan errrefelé, hogy nem aranypénzt, hanem szögletes aranylemezkéket tettek az elhunyt két szemére és a szájára, a szájfedőt a túlvilágra átmenő révésznek, a szemfedőt a halott úti batyujába.

HunHír.Hu - délmagyar gúnyos fogalmazása helyre téve

HozzászólásokErdélyi Zoltán által a November 30, 2009-on 10:05pm-kor: Ébredj magyar! Az ősi föld veszélyben,
Elvész a fajtánk hogy ha nem merünk.
Vélünk az Isten száz csatán keresztül,
Nem veszhetünk el, csak mi győzhetünk.
Harcoltunk bátran százezernyi bajjal,
De már a hajnal jő, hasadni kezd.
Ha összefog most magyar a magyarral,
Győzelemre visz majd őseink hite.
Ébredj fel hát Nimród büszke népe,
Más képp e földön otthon nem leszünk.
Vélünk az Isten, szabadnak születtünk,
Rabságban többé már nem élhetünk.
Harcoltunk érte, s vérbe fullt a hajnal,
Megtörhet testünk, szívünk soha se.

HozzászólásokMarika által a November 5, 2009-on 4:47pm-kor

HozzászólásokVigi által a Október 19, 2009-on 9:47am-kor

"Magyarország a világmindenség fényének hazája."

Turulmadár szállj!

Turulmadár sebes szárnyon által repült az országon.
Megpillantott minden árnyat, fülébe sírt minden bánat.
Pozsony felett sóhajtások, Késmárk felett búsúlások.
Erdélyország közepében síró, rívó könnyhullások.
Turulmadár szállj, sehol meg ne állj.
Vidd el a mi üzenetünk lesz még magyar nyár.
Lesz még kikelet Kolozsvár felett.
Elpusztul a határinkról a hollósereg.

Turulmadár a követünk tolla üzenetünk.
Sapkánk mellett fehér tolla, mintha írott levél volna.
Mondott arany s írott levél , Pozsony népe jobbat remél.
Várad népe, Késmárk népe borostyánként nyit a télben.
/:Turulmadár szállj, sehol meg ne állj.
Fehér tollad hullására minden magyar vár.
Lesz még kikelet a Kárpátok felett.
Ha elpusztul a karmaid közt a hollósereg.:/

(magyar nóta - Turulmadár sebes szárnyon)

A Kő-hegy (Tatabánya) tetején álló Turul Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 14 méter, karmaiban az Árpád-kard 14 méter hosszú.
A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. 1907-ben avatták fel.
A jeles alkotást - mely mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált és a város címerében is szerepel - 1992-ben újították fel és avatták újra.

HozzászólásokVigi által a Október 10, 2009-on 9:21pm-kor: E számomra is szent érzéshez most a magam módján járulok hozzá...

HozzászólásokPro Hungaria által a Szeptember 29, 2009-on 7:27am-kor: Nyugodtan Jenő bácsi!

HozzászólásokPro Hungaria által a Szeptember 24, 2009-on 3:18pm-kor: Petíció: Trianon napja legyen gyásznap
2009. szeptember 24. 15:12
HunHír.Hu

Többször kezdeményezték már, hogy június 4-e, a gyalázatos trianoni békediktátum napja legyen gyásznap, ám ezek "valahogyan és valamiért" soha nem értek célba. Jövőre, a kilencvenéves évforduló apropóján újra felvetődik a kérdés. Kajzinger Zsolt a HunHír.Hu segítségét kérte, hogy minél több aláírás gyűlhessen össze a petícióhoz. Felhívását alább közöljük.

LEGYEN JÚNIUS NEGYEDIKE NEMZETI GYÁSZNAP (EMLÉKNAP)!!!

Írd alá te is, ha egyetértesz azzal, hogy június negyedike 2010-től a Trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulójától kezdve legyen nemzeti gyásznap (emléknap)!
Emlékezzünk méltó módon egy munkaszüneti napon erről a szomorú, nemzetünk sorsát meghatározó történelmi eseményről!

A petíció végeredményéről a következő országgyűlési választásokon parlamenti mandátumot szerző országgyűlési képviselőket személyre szólóan fogom tájékoztatni és megkérem őket a petíciót aláírók nevében, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a parlament nyilvánítsa nemzeti gyásznappá (emléknappá) június negyedikét.

(Tudom, hogy erről már volt népszavazási kezdeményezés, amit az OVB elutasított, de bízom abban, hogy közvetlenül az országgyűlési képviselők megszólításával sikerül eredményt elérni. Erre reális esélyt látok, főleg ha a nemzeti érdekek többségi képviseletet szereznek a magyar parlamentben.)

A regisztrációról visszajelzést kapsz, melyet megerősítve vissza kell küldened. Ezzel biztosítom, hogy csak valódi e-mail címmel lehessen regisztrálni és onnan is csak egyszer. A neved csak akkor jelenik meg az oldalon, ha a petíciót aláírod, és a kapott e-mail-ben a linket meglátogatod. Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon, és nem továbbítom harmadik személynek.
Ha a Helység mezőben megadod a település nevét, ahol laksz (utca, házszám stb. nem kell), akkor a települést meg fogom jeleníteni a petíciós térképen.

A petíciót 2009. augusztus 26-án 16:30-kor indítottam, és a következő országgyűlési választáson mandátumokat szerző országgyűlési képviselők beiktatásával egyidőben lezárom.

* 21726 ALÁÍRÁS http://www.azennevemben.hu/

Üdvözlettel, szebb jövőt!

Kajzinger Zsolt

HozzászólásokPro Hungaria által a Szeptember 6, 2009-on 11:44pm-kor: Az alábbi verssel üzenem minden távol élő magyar testvéremnek:
"Végveszélyben van a haza, testvér segíts, gyere haza!"

Huszár Mária:

Üzenet a nagyvilágba, magyar testvéreinknek.

Haza hívom, akit innen,
elüldözött a hatalom
azt is kit a kaland-vágy vitt el ,
aki szabad és sikeres máshol lett.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

Ezer sebből vérzik,
csonka Magyarország,
kihaló faj vagytok,
a képünkbe mondják.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

Dicső őseinket sorra kigúnyolják,
Szent István királyt lovas bohócnak mondják.
Erőnket, vérünket élősdiek szívják,
megcsonkolt testünket csonkán is gyalázzák.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

Ti, akiknek álmaik
még ma is visszajárnak,
segítsetek, elfogyunk már,
szüksége van rátok a Magyar Hazának.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

A vén öreg Dunának,
a szép szőke Tiszának.
habjai üzenik, most is visszavárnak,
az út mentén ma is fakeresztek állnak.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

A Kárpátok azt súgják,
a néma éjszakában,
hogy amíg magyar él széles e világban,
ne csüggedjetek- csak üzenjetek!
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

Magyar jajt sodor a szél,
halld meg Ausztrália, Afrika, Amerika,
egy ősi nép ,mely egyre fogy
élet-halál harcát vívja.
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!

Te, ki messzi idegenben,
olykor a honvágytól gyötörve,
szabadságot, igazságot találtál,
csak országot cseréltél, nem hazát!
Vég-veszélyben van a haza!
Testvért segíts! Gyere haza!

Mert a magyar bárhol él,
mindig magyar marad,
a széles nagy ég alatt,
hazája csak egy van, itt a Kárpátok alatt,
Vég-veszélyben van a haza!
Testvér segíts! Gyere haza!